Afrika elméletileg ideális terepe lenne a napelemes fejlesztéseknek, hiszen a kontinensen sokat süt a nap, miközben még mindig száz milliós nagyságrendben élnek emberek anélkül, hogy hozzáférnének az elektromos hálózathoz. Ráadásul szemben a nagyszabású, ám dráa finanszírozást igénylő erőművek építésével, a napelemek kisebb létékben, olcsóbban is telepíthetők. Mindeddig azonban jórészt elmaradt a technológia felfutása, így mindössze két ország van a kontinensen – Dél-Afrika és Egyiptom –, ahol a telepített kapacitások gigawattban és nem megawattban mérhetők.
Az Ember Energy think tank friss jelentése szerint azonban ez gyorsan változhat, hiszen a kínai vámadatok alapján az ázsiai ország az elmúlt 12 hónapban mintegy 15 GW kapacitást adott el Afrika országai számára. Összehasonlításként a tavalyi év végén a Mavir adatai szerint a hazai telepített kapacitás 7551 MW volt, miután mintegy 1500 MW új kapacitást helyeztek üzembe.
Az afrikai napelemimport így júniusban új csúcsot ért el, hiszen a 12 havi behozatal elérte a 15 032 MW-ot, ami 60 százalékkal több az egy évvel korábbinál, ráadásul szemben a korábbi, 2023-as felfutással, amit gyakorlatilag egyedül az energiaválsággal küzdő Dél-Afrika hajtott, most szerte a kontinensen megugrott a napelemek iránti kereslet.
A Dél-Afrikával nem számoló afrikai import 2023 óta megtriplázódott, a 2023 júniusáig feljegyzett 12 hónapos időszak 3 734 MW-járól 11 248 MW-ra nőtt 2025-ben.
Az afrikai napelemboom széleskörű, hiszen 20 ország ért el új rekordot a kontinensen legalább 30 MW-os importtal, míg jóval kisebb mennyiségben további 7 ország állított fel új rekordot. Míg egy éve az éves import csak 15 országban haladta meg a 100 MW-ot, addig ma már 25 ország vásárolt legalább ennyi napelemet. Mindez egyes országokban az áramkínálatot is jelentősen bővít, például ha Sierra Leone az összes megvásárolt napelemet üzembe helyezi, úgy 61 százalékkal nőhet az ország áramtermelése. Más országokban ennél mérsékeltebb a hatás, de az áramkínálat 16 országban bővülhet legalább 5 százalékkal.
A tanulmány arra is rámutat, hogy a szédületes tempójú növekedés ellenére Afrika még mindig nem éri utol Pakisztánt, ahol a leggyorsabb ütemben nőtt a kínai napelemek importja az elmúlt időszakban. Az ázsiai ország egymaga több napelemet vásárolt, mint egész Afrika együttvéve. Mindez azonban azt is jelzi, hogy a napelemek ma már nem a fejlett világ játékszerei, hanem a megfizethető áramtermelés sarokkövei a feltörekvő gazdaságokban.
Ez nem is csoda, hiszen számos afrikai országban a napelemek versenytársai nem az erőművek, hanem a dízelgenerátorok,
a Wood Mackenzie 2022-es adatai szerint 17 olyan afrikai ország van, ahol a generátorok kapacitása meghaladja az erőművi kapacitásokat. Azonban például Nigériában egy 60 dollárért árult 420 wattos napelem évente 550 kWh áramot termel, míg a jelenlegi, 0,66 dollár/liter dízelárakon ugyanennyibe kerülő dízellel csak 275 kWh-át lehet termelni. A napelem tehát már fél év alatt megtérül, ráadásul más afrikai országokban a nigériai áremelések ellenére is drágább az üzemanyag.
Az afrikai napelemboom így olcsó energiát hozhat a kontinensre, melyet mindeddig a szűköség jellemzett. Ha a trend kitart százmilliók juthatnak áramhoz, ami számos területen hozhat alapvető változásokat. Afrika végre megindulhat a fejlődés útján, amihez egyre inkább úgy tűnik, hogy az olcsó kínai napelemek biztosítják majd az energiát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.