BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Titkos energetikai tárgyalásokba kezdett Oroszországgal az Egyesült Államok – „Brüsszel miatt ismét két szék közé eshet Európa"

Az amerikai és orosz kormánytisztviselők több energetikai megállapodásról tárgyaltak titokban. Orbán Balázs szerint az Egyesült Államok a saját érdekei mentén képes pragmatikus alkut kötni Moszkvával, amivel szemben Brüsszel miatt Európa ismét beülhet a két szék közé a földre.

Míg az Európai Bizottság még mindig a teljes leválást erőlteti a legolcsóbb orosz energiaforrásokról, addig az amerikaiak már megkezdték a tárgyalásokat az oroszokkal – írja Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a közösségi médiában.

Donald Trump, Egyesült Államok, USA
Vlagyimir Putyin, Oroszország, Russia
orosz-ukrán háború, Alaszka
Energiafüggetlenség: a két ország, felismerve a helyzet súlyát, nyit egymás irányában / Fotó: Andrew Caballero-Reynolds / AFP

A politikus ezt annak kapcsán írta, hogy amerikai sajtóértesülések szerint az amerikai ExxonMobil és az orosz állami Rosznyefty hónapok óta titkos egyeztetéseket folytat az energetikai együttműködés újraindításáról. Orbán Balázs szerint az Egyesült Államok a saját érdekei mentén képes pragmatikus alkut kötni Moszkvával, amivel szemben Brüsszel miatt Európa ismét beülhet a két szék közé a földre.

Ahogy arról portálunk is beszámolt, az amerikai és orosz kormánytisztviselők több energetikai megállapodásról tárgyaltak az Ukrajnában békét célzó e havi egyeztetések margóján. A tárgyalásokat Steve Witkoff amerikai különmegbízott moszkvai útján tartották a hónap elején, amikor találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és befektetési megbízottjával, Kirill Dmitrijevvel. 

Források szerint megvitatták annak lehetőségét, hogy az ExxonMobil visszatérjen az oroszországi Szahalin–1 olaj- és gázprojektbe. A találkozón napirendre került az is, hogy Oroszország amerikai berendezéseket vásároljon LNG-projektjeihez – például az Arctic LNG 2-höz, amelyet nyugati szankciók sújtanak. 

Felmerült egy másik ötlet is: az Egyesült Államok nukleáris meghajtású jégtörő hajókat vásárolna vagy bérelne Oroszországtól. Ennek kapcsán fontos megemlíteni, hogy az alaszkai csúcs előtt Putyin rendeletet írt alá, amely lehetővé teheti a külföldi befektetők – köztük az ExxonMobil – számára, hogy visszaszerezzék részesedésüket a Szahalin–1 projektben.

Sokat bukott az Exxon a kivonulással

A Mandiner emlékeztet: Szahalin–1 az Exxon egyik legnagyobb beruházása volt, amelyről először 1995-ben állapodtak meg. Az Exxon vezette a vállalkozást, és 30 százalékos részesedéssel rendelkezett az állami tulajdonú Rosznyeft, valamint japán és indiai vállalatok mellett, amelyek még mindig ott vannak.

Az Exxon 2022-ben hagyta el oroszországi üzletágát az ukrán inváziót követően, 4,6 milliárd dolláros veszteséget elkönyvelve. A projektben lévő 30 százalékos részesedését abban az évben elkobozta a Kreml.

Olajóriások: nehezített pályán is jól teljesített az Exxon és a Chevron

Az Exxon csúcsra futtatta olajtermelését, a Chevron eredményét a Hess felvásárlása is rontotta a második negyedévben. Éves alapon visszaeső, ám a piaci várakozásoknál erősebb eredményről számoltak be pénteken az amerikai olajóriások.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.