Luxussá vált a grillparti Ukrajnában
Az idei nyár folyamán jelentős mértékben emelkedtek az ukrán húsárak. Az utóbbi két hónapban szinte minden kategória drágult: a marhahús ára több mint 20 százalékkal, a sertésé pedig 30 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A csirkehús, amely hagyományosan olcsóbb alternatívának számít, szintén drágább lett. A változások a lakosság mindennapi fogyasztását is közvetlenül érintik.
Az Ukrán Agrárgazdasági Klub (UKAB) adatai szerint
- a sertésnyak átlagára 330 hrivnya (körülbelül 2775 forint) volt kilogrammonként, ami 30 százalékkal haladta meg a tavalyi árszintet.
- A marhahús ára elérte a 336 hrivnyát (2825 forint) kilogrammonként, 22 százalékos növekedés az előző évhez képest.
Makszim Hopka, az UKAB elemzője szerint
az emelkedést egyszerre okozza a takarmány drágulása és az állatállomány zsugorodása. A kínálat szűkösebb lett, miközben a nyári szezonban a kereslet a szokásosnál is erősebb.
A csirkehús, amelyet sok ukrajnai fogyaszt alternatívaként, szintén drágult júliusban:
- a csirkemell 224 hrivnyába (1883 forint) került kilogrammonként,
- a csirkecomb 151,5 hrivnyába (1274 forint),
- egy egész csirke ára körülbelül 120 hrivnya (1010 forint) volt.
- A csirke-alsócomb ára 94,5 hrivnyára (794 forint) emelkedett, míg júniusban még 90,4 hrivnyát (760 forint) kellett fizetni érte.
Mi állhat a drágulás mögött?
A kiskereskedelmi láncok szerint az árakat több tényező mozgatja: a belső kereslet, a világpiaci árak, a takarmány, az energia és az üzemanyag költségei, valamint a munkaerő ára. Az EKO-market sajtószolgálata hozzátette, fontos szerepet játszik a külső piacokhoz való hozzáférés is.
Az exportlehetőségek korlátozottsága vagy éppen megnyílása közvetlenül befolyásolja a belső árakat.
Tapasztalataik szerint az év bizonyos időszakaiban – például a nyári szabadságok idején vagy a nagy ünnepek előtt – mindig megugrik a kereslet, ami rövid idő alatt erősen felfelé nyomja az árakat.
Májusban ugyan látszott némi javulás: Ukrajna 21 tonna friss vagy hűtött marhahúst exportált, amely több mint tízszerese volt az áprilisi mennyiségnek. Ám ez az ugrás csupán statisztikai hatásnak tekinthető, hiszen a tavaly májusi volumenhez képest így is 90 százalékkal alacsonyabb volt a kivitel.
Csökken az állatállomány
Sokkal meghatározóbb tényező azonban az állatállomány csökkenése. A vágóhidakra kerülő
- szarvasmarha mennyisége 6 százalékkal,
- a sertésé 11 százalékkal,
- a baromfié pedig 1 százalékkal mérséklődött 2025 első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest.
Az állattenyésztés válságának gyökerei nem új keletűek.
- Már a kolhozrendszer összeomlása óta folyamatosan csökkent az állatállomány, a háború pedig súlyosbította a helyzetet. A tejtermelők egyesülete szerint több frontközeli régióban állatok tömege pusztult el közvetlenül az orosz támadások következtében.
A sertéstartók szövetsége arról számolt be, hogy a háztáji sertéstartás visszaszorulása mellett az ipari állományt is gazdasági nehézségek, valamint az afrikai sertéspestis terjedése sújtja. 2022-ben a háború miatt az ország állatállományának mintegy 10-12 százaléka veszett el.
Oleg Pendzin közgazdász szerint „a fő gond a takarmány árának folyamatos emelkedése. Csökken a szarvasmarha- és a sertésállomány, a termelés visszaesik, és a kereslet is zsugorodik a lakossági jövedelmek csökkenése miatt.”
Minél szegényebbek vagyunk, annál több kenyeret és burgonyát fogyasztunk, és annál kevesebb húst és tejterméket
– mondta a szakértő.
A fogyasztói szokások is megváltoztak
A sertéshús iránti összkereslet valóban mérséklődött, részben a népesség csökkenése és migráció miatt. Ugyanakkor
az egy főre jutó fogyasztás a háborús években még növekedett is:
2021-ben 20 kilogramm volt, míg 2022-ben és 2023-ban már 21 kilogramm jutott egy emberre. A baromfifogyasztás 2023-ban elérte a 27 kilogrammot fejenként, a marháé pedig 7,4 kilogrammot.
Egy 2024-es felmérés szerint az ukrán lakosság 64 százaléka olcsóbb élelmiszerekre váltott. A legfontosabb tényezők az árak növekedése, a jövedelmek csökkenése és a háborús stressz voltak.
Bár a termelés visszaesett, az önellátottsági szint továbbra is magas. Az elmúlt évtizedben a belső piac sertéshússal való ellátottsága nem esett 86 százalék alá, 2022 óta pedig stabilan 90 százalék fölött van.
Az import ugyan nőtt:
- 2025 első fél évében 7160 tonna sertés érkezett,
- 2024 egészében összesen 2300 tonna, de
- a behozatal piaci részesedése így is 5 százalék alatt maradt.
Nem várható az ukrán húsárak csökkenése
A szakértők óvatos optimizmussal tekintenek a következő hónapokra. Az EKO-market szerint ha nem következik be drasztikus árfolyam-emelkedés, rossz gabonatermés vagy energiaválság, az árak őszig viszonylag stabilak maradhatnak. Az UKAB szakértői azonban hozzátették, hogy kisebb drágulás reális.
A jelenlegi adatok alapján a húsárak magas szinten stabilizálódtak. A szakértők tehát nem számítanak gyors csökkenésre, inkább mérsékelt további emelkedésre van kilátás a nyár folyamán. A lakosság számára ez azt jelenti, hogy a húsfogyasztás költsége tartósan nagyobb terhet róhat a családi költségvetésre, és sok háztartás kénytelen lesz olcsóbb élelmiszereket fogyasztani.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
