BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Luxussá vált a grillparti Ukrajnában

Csökken az állatállomány, a háború elszegényedést okoz, ami csökkenti a keresletet a húsfélék iránt. Az ukrán húsárak az elmúlt időszakban drasztikusan emelkedtek, és a jövőben sem várható csökkenés.

Az idei nyár folyamán jelentős mértékben emelkedtek az ukrán húsárak. Az utóbbi két hónapban szinte minden kategória drágult: a marhahús ára több mint 20 százalékkal, a sertésé pedig 30 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A csirkehús, amely hagyományosan olcsóbb alternatívának számít, szintén drágább lett. A változások a lakosság mindennapi fogyasztását is közvetlenül érintik. 

ukrán húsárak
Tehenészet Ukrajnában – az ukrán húsárak 20-30 százalékkal nőttek éves alapon / Fotó: AFP

Az Ukrán Agrárgazdasági Klub (UKAB) adatai szerint 

  • a sertésnyak átlagára 330 hrivnya (körülbelül 2775 forint) volt kilogrammonként, ami 30 százalékkal haladta meg a tavalyi árszintet. 
  • A marhahús ára elérte a 336 hrivnyát (2825 forint) kilogrammonként, 22 százalékos növekedés az előző évhez képest. 

Makszim Hopka, az UKAB elemzője szerint 

az emelkedést egyszerre okozza a takarmány drágulása és az állatállomány zsugorodása. A kínálat szűkösebb lett, miközben a nyári szezonban a kereslet a szokásosnál is erősebb.

A csirkehús, amelyet sok ukrajnai fogyaszt alternatívaként, szintén drágult júliusban: 

  • a csirkemell 224 hrivnyába (1883 forint) került kilogrammonként, 
  • a csirkecomb 151,5 hrivnyába (1274 forint), 
  • egy egész csirke ára körülbelül 120 hrivnya (1010 forint) volt. 
  • A csirke-alsócomb ára 94,5 hrivnyára (794 forint) emelkedett, míg júniusban még 90,4 hrivnyát (760 forint) kellett fizetni érte. 

Mi állhat a drágulás mögött? 

A kiskereskedelmi láncok szerint az árakat több tényező mozgatja: a belső kereslet, a világpiaci árak, a takarmány, az energia és az üzemanyag költségei, valamint a munkaerő ára. Az EKO-market sajtószolgálata hozzátette, fontos szerepet játszik a külső piacokhoz való hozzáférés is.  

Az exportlehetőségek korlátozottsága vagy éppen megnyílása közvetlenül befolyásolja a belső árakat. 

Tapasztalataik szerint az év bizonyos időszakaiban – például a nyári szabadságok idején vagy a nagy ünnepek előtt – mindig megugrik a kereslet, ami rövid idő alatt erősen felfelé nyomja az árakat. 

Májusban ugyan látszott némi javulás: Ukrajna 21 tonna friss vagy hűtött marhahúst exportált, amely több mint tízszerese volt az áprilisi mennyiségnek. Ám ez az ugrás csupán statisztikai hatásnak tekinthető, hiszen a tavaly májusi volumenhez képest így is 90 százalékkal alacsonyabb volt a kivitel. 

 

Csökken az állatállomány

Sokkal meghatározóbb tényező azonban az állatállomány csökkenése. A vágóhidakra kerülő 

  • szarvasmarha mennyisége 6 százalékkal, 
  • a sertésé 11 százalékkal, 
  • a baromfié pedig 1 százalékkal mérséklődött 2025 első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest. 

Az állattenyésztés válságának gyökerei nem új keletűek. 

  • Már a kolhozrendszer összeomlása óta folyamatosan csökkent az állatállomány, a háború pedig súlyosbította a helyzetet. A tejtermelők egyesülete szerint több frontközeli régióban állatok tömege pusztult el közvetlenül az orosz támadások következtében. 

A sertéstartók szövetsége arról számolt be, hogy a háztáji sertéstartás visszaszorulása mellett az ipari állományt is gazdasági nehézségek, valamint az afrikai sertéspestis terjedése sújtja. 2022-ben a háború miatt az ország állatállományának mintegy 10-12 százaléka veszett el.  

Oleg Pendzin közgazdász szerint „a fő gond a takarmány árának folyamatos emelkedése. Csökken a szarvasmarha- és a sertésállomány, a termelés visszaesik, és a kereslet is zsugorodik a lakossági jövedelmek csökkenése miatt.” 

Minél szegényebbek vagyunk, annál több kenyeret és burgonyát fogyasztunk, és annál kevesebb húst és tejterméket 

– mondta a szakértő. 

A fogyasztói szokások is megváltoztak 

A sertéshús iránti összkereslet valóban mérséklődött, részben a népesség csökkenése és migráció miatt. Ugyanakkor 

az egy főre jutó fogyasztás a háborús években még növekedett is: 

2021-ben 20 kilogramm volt, míg 2022-ben és 2023-ban már 21 kilogramm jutott egy emberre. A baromfifogyasztás 2023-ban elérte a 27 kilogrammot fejenként, a marháé pedig 7,4 kilogrammot. 

Egy 2024-es felmérés szerint az ukrán lakosság 64 százaléka olcsóbb élelmiszerekre váltott. A legfontosabb tényezők az árak növekedése, a jövedelmek csökkenése és a háborús stressz voltak. 

Bár a termelés visszaesett, az önellátottsági szint továbbra is magas. Az elmúlt évtizedben a belső piac sertéshússal való ellátottsága nem esett 86 százalék alá, 2022 óta pedig stabilan 90 százalék fölött van. 

Az import ugyan nőtt: 

  • 2025 első fél évében 7160 tonna sertés érkezett, 
  • 2024 egészében összesen 2300 tonna, de 
  • a behozatal piaci részesedése így is 5 százalék alatt maradt. 

Nem várható az ukrán húsárak csökkenése

A szakértők óvatos optimizmussal tekintenek a következő hónapokra. Az EKO-market szerint ha nem következik be drasztikus árfolyam-emelkedés, rossz gabonatermés vagy energiaválság, az árak őszig viszonylag stabilak maradhatnak. Az UKAB szakértői azonban hozzátették, hogy kisebb drágulás reális.  

A jelenlegi adatok alapján a húsárak magas szinten stabilizálódtak. A szakértők tehát nem számítanak gyors csökkenésre, inkább mérsékelt további emelkedésre van kilátás a nyár folyamán. A lakosság számára ez azt jelenti, hogy a húsfogyasztás költsége tartósan nagyobb terhet róhat a családi költségvetésre, és sok háztartás kénytelen lesz olcsóbb élelmiszereket fogyasztani. 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.