Putyin titkos félelme, hogy emiatt döntik meg a rezsimjét
Vlagyimir Putyin titkos félelme lehet, hogy az ukrajnai háborút megjárt veteránok problémát okoznak a számára. Nemcsak a számukra kiutalt költségvetési juttatásokkal, de a gazdasági és a társadalmi vonulatokkal is. Ha az orosz elnök nem kezeli jól és mihamarabb az ukrajnai frontról visszatérő katonák helyzetét, a társadalmi feszültség akkorára nőhet, hogy a rezsimje belebukhat.
Az ukrajnai háború brutálisan véres. Hiába érkezett el a drónokkal a modernizáció a harctérre, a test test elleni küzdelem továbbra is meghatározó, ráadásul a halált és a szenvedést akkor is látják a bajtársak, ha éppen egy távolról irányított eszköz, légicsapás vagy tüzérségi lövedék találja el a társukat. Egy katona alapvető feladatai közé tartozik az ölés, a másik ember életének elvétele vagy a megnyomorítása. Mindezek pszichésen rendkívül megterhelők. Aki egy ilyen harcteret megjárt, örökre megváltozik, s bizonyosan pszichológiai segítségre szorul, hogy visszailleszkedhessen a társadalomba.
A frontot megjárt katonák tömeges visszatérése egyszerre jelent szociális feszültséget, közbiztonsági kockázatot, egészségügyi terhelést és politikai következményeket.
A visszatérő veteránok között egyre több az erőszakos bűncselekmény, különösen a volt fegyencek körében
A háborús trauma után a volt katonák jó eséllyel poszttraumás stressz-szindrómától, azaz PTSD-től szenvednek, megjelenhet náluk a szerhasználat, az alkoholizmus, az erőszak, ami a családon belüli bántalmazástól a súlyos bűncselekményekig terjedhet.
Az orosz Belügyminisztérium adatai szerint tavaly 617 ezer erőszakos bűncselekményt regisztráltak, ami a legmagasabb 2014 óta. 2023-ban 589 ezer, míg 2017-ben 437 ezer ilyen bűncselekményt jegyeztek fel.
Kiemelt elkövetői kockázati csoport a harctérre börtönből toborzott elítéltek köre, ami igen nagy. Az AP News úgy tudja, hogy tavaly szeptemberig legalább 170 ezer elítélt orosz bűnözőt küldtek az ukrajnai frontra. Kérdés, hogy közülük hányan térnek haza. Akik viszont eddig visszatértek, ünnepelt hősök, és iskolákban tanítják a hazafiasságot.
A háborúból visszatérő volt fegyencekhez köthető erőszakos bűncselekmények száma látványosan nőtt. A The Moscow Times bírósági iratokra hivatkozva májusban arról számolt be, hogy Ukrajna teljes körű letámadása, azaz 2022 februárja óta legalább 378 emberrel végeztek olyan katonák, akik a front után tértek vissza a civil életbe.
Ez a közbizalom meggyengülését és tartós félelemérzetet okoz az orosz társadalomban a The Washington Post szerint. Az acsinszki lakosok például petíciót indítottak, amivel tiltakoztak a börtönviselt veteránok közösségbe való visszaengedése ellen. Az áldozatok családjainak pedig hatalmas trauma, hogy a gyilkosok szabadon járhatnak.
A jogi környezet nem kedvez a megelőzésnek, mivel a veteránok kritikája könnyen „hazaárulásnak” számíthat.
A korábbi posztszovjet tapasztalatok, az afganisztáni és a csecsen háborúk alapján az integráció évekig tartó feladat. Az afganisztáni kivonulás után, 1989-ben Oroszországban szintén megugrott a visszatérő veteránok által elkövetett bűncselekmények száma. A Kommerszant szerint 372 ezer veterán rendszeresen fogyasztott alkoholt és drogot, és 3700-at ítéltek el gyilkosságért és rablásért. A háborús trauma és a pszichológiai ellátás hiánya volt a fő ok.
A mostani háborúban az elemzők szerint a parancsnokok brutális fegyelmezési módszerei csak súlyosbítják a fronton átélt borzalmakat. Sok katona tehetetlen dühöt érez a vezetői iránt.
Az orosz költségvetés, de a gazdaság egy része is megsínyli a veteránok visszatérését
A Kreml bejelentései szerint idén már több százezer katona tért vissza, reintegrációs támogatást pedig 140 ezren igényeltek június végéig. Ezeknek a visszatérőknek a 43 százaléka nem talált állást azonnal, ami közvetlenül növeli az állami munkanélküli- és szociális kiadások igényét.
A visszatérő veteránok integrálása új társadalmi kiadásokat okoz, amibe beletartozik az egészségügyi rehabilitáció, a pszichológiai ellátás, a lakhatási és a foglalkoztatási programok. Az átképzés, a közfoglalkoztatás és az ideiglenes juttatások rövid távon jócskán megterhelik az orosz költségvetést – írja a The Moscow Times.
Az egyre erősödő problémát Vlagyimir Putyin is érzékeli. Az orosz elnök tavaly bejelentette a Hősök ideje elnevezésű kezdeményezést, amely rehabilitációt, lakhatási és foglalkoztatási támogatást ígér a frontról visszatérőknek. A Kreml a veteránokat az elit részeként kívánja beintegrálni, hogy csökkentse a lehetséges elégedetlenséget. A program keretében diplomát és közigazgatási állást kaptak veteránok, akiket a rezsim lojálisnak tart, és demonstratív szimbólumként használ. Az ellátórendszer kapacitásai azonban szűkösek, mind a pszichológiai, mind a rehabilitációs, mind a szociális munkások részéről.
Az orosz–ukrán háború elhúzódása, az emiatti kivándorlás és a katonai veszteségek következtében csökkent a munkaképes lakosság száma, ami a bérek emelkedésével és bizonyos kulcságazatokban munkaerőhiánnyal jár.
Ez rövid távon foglalkoztatási versenyt és inflációt okoz.
A háború miatt kieső vagy tartósan egészségkárosodott munkaerő csökkenti az ágazatok termelékenységét, különösen a feldolgozóiparét és a mezőgazdaságét.
A munkaerőpiacon a visszatérők részben a védelmi és állami szektorokban szívódnak fel (rendvédelem, magánbiztonság, védelmi ipar), ami a társadalom militarizálódását erősíti a The Wall Street Journal beszámolója szerint.
A polgárőr jellegű nacionalista milíciák veteránokat alkalmaznak közbiztonsági feladatokra, különösen vidéki városokban, ahol a rendőrség munkaerőhiánnyal küzd. Ez tovább militarizálja a társadalmat, de súlyos jogbizonytalanságot is okoz.
A visszatérő veteránok körében megjelenő traumák, megnövekedett bűnözés és a milíciák növelik a rendfenntartás és az igazságszolgáltatás költségeit. Ráadásul Putyin kormánya hatalmas bónuszok és fizetések ígéretével toboroz katonákat, amelyeket egyszer ki kell majd fizetnie az orosz államnak.
Ezek a kiadások közvetlen költségeket jelentenek, mint a többlet rendőri erőforrások és börtönkapacitás biztosítását, hosszabb távon pedig elriaszthatják a külföldi befektetőket. A bankok és befektetők magasabb kockázati prémiumot kérhetnek.
A háborús veteránok tömegének visszatérése Oroszországba komplex és kockázatos társadalmi probléma. A trauma, a kriminalizálódás és a hiányos szociális támogatás komoly bizonytalanságokat okoznak, amelyek hosszabb távon fenyegetik a társadalmi stabilitást.
És minden autoriter rendszer legnagyobb félelme az, ha a társadalom fellázad ellene. Vlagyimir Putyinnak nagyon jól kell manővereznie a belpolitikában, hogy vele ne történhessen ilyen.
Márpedig a társadalmi feszültség nő, és az orosz gazdaság kilátásai is romlottak. Az ukrajnai háború következtében például olyasmi történt Oroszországban, amire a lakosok valószínűleg álmukban sem gondoltak: hiánycikk lett a benzin. Az autósok augusztusban hosszú sorokban kígyóztak, hogy legalább a drágább üzemanyagból kaphassanak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.