Mi folyik a világ legnagyobb szigetén? Őrült fegyverkezésbe kezdtek

Donald Trump hatalomra kerülése óta a korábbinál nagyobb figyelem övezi Grönlandöt. A Föld legnagyobb szigete kapcsán az amerikai elnök kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok részeként szeretné látni. Grönland évszázadok óta Dánia fennhatósága alá tartozik. A 57 ezer lakosú sziget nemcsak hatalmas és zord, hanem erőforrásokban gazdag is.

A CNN cikke szerint a dán gyarmati hatóság – amely főként a kül-, védelmi és gazdaságpolitikára koncentrál – soha nem látott kihívásokkal szembesül, és a skandináv ország nagy erőfeszítéseket tesz, hogy hangsúlyozza és fenntartsa katonai ellenőrzését a terület felett. Ráadásul nem Trump kijelentése az egyetlen, ami aggodalmakat okoz Grönland és Dánia számára.

Dán politikusok és katonai tisztviselők egyre gyakrabban beszélnek nyilvánosan is a NATO-szövetségeseik régóta fennálló aggodalmáról, amely szerint Oroszország az elmúlt két évtizedben lényegesen megerősítette támadóképességeit az Északi-sarkvidéken. Grönland ugyanis elhelyezkedése miatt is stratégiai fontosságú helyszín. Izlanddal és az Egyesült Királysággal együtt egy kulcsfontosságú tengelyen, az úgynevezett GIUK-résen fekszik, amely az Atlanti-óceán északi részéhez vezető tengeri útvonalakat ellenőrzi.

Grönland a nagyhatalmak látókörében

Moszkva számára jelenleg az orosz–ukrán háború az első számú prioritás, azonban a dán katonai vezetők attól tartanak, hogy amint az ukrajnai háború véget ér, Oroszország minden bizonnyal átirányítja erőforrásait és harci tapasztalatait, hogy sokkal nagyobb fenyegetést jelentsen az Északi-sarkvidéken.

Ezzel egyidejűleg Kína is fokozza az Északi-sarkvidékre vonatkozó igényeit, részt vesz orosz hajókkal végzett őrjáratokban és hadgyakorlatokban, valamint finanszírozza az Északi-sarkvidék infrastrukturális projektjeit, és kidolgozta a „sarki selyemút” tervét az Északi-sarkvidék hajózhatóvá tételéhez. Sőt, Kína „az Északi-sarkvidékhez közeli államnak” nyilvánította magát, annak ellenére, hogy legészakibb nagyvárosa, Harbin nagyjából ugyanannyira északon fekszik, mint az olaszországi Velence.

Azt ugyanakkor a dán katonai vezetők is elmondták, hogy szerintük jelenleg sem Oroszország, sem Kína nem jelent katonai fenyegetést Grönlandra. Soren Andersen dán tábornok, a dán Joint Arctic Command parancsnoka szerint úgy látják, hogy Oroszország aktív az Északi-sarkvidéken, de nem Grönland közelében, sokkal inkább az Alaszkát és Oroszországot elválasztó Bering-szorosban.

A dán katonai vezetők úgy gondolják, hogy a világ legnagyobb szigete viszonylag könnyen védhető. A zord időjárás, a hegyvidéki terep és az infrastruktúra hiánya miatt a terület teljes keleti partja gyakorlatilag meghódíthatatlan.

Ennek ellenére Dánia, amely a NATO egyik alapító tagja, több mint kétmilliárd dollárral növelte az Északi-sarkvidék védelmére fordított kiadásokat, létrehozott egy északi-sarkvidéki különleges erők csoportot, valamint új hadihajókat és nagy hatótávolságú drónokat vásárol.

Amerika és Dánia diplomáciai sakkjátszmája

Ennek oka valószínűleg sokkal inkább Washington, mint Moszkva. Dánia katonai kiadásainak drasztikus emelését ugyanis idén januárban jelentették be, nem sokkal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök újra érdeklődést mutatott Grönland megszerzése. Főleg az verte ki a biztosítékot, amikor Trump nem zárta ki Grönland erőszakos elfoglalásának lehetőségét sem, ami további riadalmat keltett.

Bár úgy tűnik, hogy a téma lekerült az amerikai elnök napirendjéről, hasonlóan a Kanadával és a Panama-csatornával kapcsolatos fenyegetéseihez, sok dán továbbra is ezt tartja a legsürgetőbb és legaggasztóbb diplomáciai kihívásnak.

Dánia közben minden idők legnagyobb fegyvervásárlását hajtja végre, és több mint kilencmilliárd dollárt költ európai gyártók légvédelmi rendszereire az amerikai Patriot rakétarendszerek helyett. Ez egyben diplomácia üzenet is a Fehér Ház felé, ugyanis egy évvel ezelőtt szinte biztosan az amerikai beszállítók nyerték volna el ezt a szerződést. Donald Trump harcias retorikája tehát komoly pénzügyi hátrányt is jelent az amerikai védelmi ipar számára.

Koppenhága ugyan hangsúlyozta, hogy Dánia, mint a NATO tagja és Washington szövetségese, továbbra is az amerikai katonai felszerelések egyik fő vásárlója marad, és további F–35-ös vadászgépek vásárlása is napirendre kerülhet a közeljövőben, ugyanakkor a légvédelmi rendszerekre vonatkozó megállapodás erőteljes emlékeztető arra, hogy a nagy értékű fegyverbeszerzések gyakran politikai üzenetet hordoznak.