Még kitart a bizalom – úgy vásárolnak a románok, mintha nem lenne holnap, de lehet, hogy nem is lesz
Egyelőre még kijelenthetjük: a románok vásárolnak, és sokat autóznak. Legalábbis erre utal a legfrissebb, a júliusi helyzetet tükröző kiskereskedelmi adat. A helyi statisztikai hivatal közölte, hogy a naptárhatással kiigazított adatok 4,5 százalékos növekedést mutatnak éves összevetésben a kiskereskedelemben.
A forgalom 0,5 százalékos növekedését mutatják az adatok az élelmiszerek terén, a nem élelmiszer jellegű termékek és az üzemanyagok esetében pedig 5,8, illetve 11,9 százalékos az emelkedés. Igaz, a nyers adatok szerint júniushoz képest 7,1 százalékkal, a naptárhatástól és szezonálisan megtisztított adatok szerint pedig 0,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi árbevétel Romániában.
A környező országokhoz képest a 4,5 százalékos forgalomnövekedés erős adat, ugyanakkor jelentősen lassuló trendet mutat többéves összevetésben.
Tavaly ősszel ugyanis, 2023-hoz képest 10 százalék fölötti volt a román kiskereskedelem növekedése, nyilván a kampányintézkedéseknek köszönhetően. Miután keleti szomszédunknál „csőstől jöttek” a megszorítások, az idei, szerényebb forgalomnövekedésről szóló adatok már a konszolidációs intézkedések első körének köszönhetőek.
Sötét jövő, megszorításokkal
Minden bizonnyal rövidesen megszűnnek a sorok az üzletekben, és a bármekkora növekedésről szóló statisztikai adatok is túlhaladottá válnak, ugyanis
az ország történetének legnagyobb megszorító csomagját fogadták el Bukarestben.
A parlament hétfői döntése nyilván még nem hat a kereskedelmi adatokra, de meredek zuhanás várható.
A döntés előtti feszültséget jól mutatja Ilie Bolojan kormányfő hétvégi nyilatkozata:
ez egy vicc.
Többhavi vita után rábólintottak a javaslatcsomagra. Ezzel azonban nincs vége: továbbra is a kormány asztalán van a hatalmasra hízott bürokrácia csökkentése, az önkormányzati alkalmazottak létszámát 10 százalékkal tervezik megnyirbálni. Emellett már augusztus elején 21 százalékra növelték az általános áfakulcsot.
Most további szigorítások jöttek:
- a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát 65 évre emelik,
- a nyugdíj összege nem haladhatja meg az utolsó fizetés 70 százalékát,
- 30 százalékkal csökkentik a pénzügyi felügyelet és több hatóság vezetőinek juttatását,
- a szakértői állasok 10, illetve az adminisztrációs állások 30 százalékát felszámolják,
- emelik a multikra kivetett adót, növelik a tőzsdei nyereségadó kulcsát,
- az adóhatósághoz bekötött pénztárgép használatára kötelezik az ingatlant kiadókat,
- megemelik az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járulékának összegét,
- 25 lejes (megközelítőleg 2000 forint) illetéket vetnek ki minden, Európai Unión kívülről érkező, 150 eurós értékhatár alatti, és így vámmentesen behozott küldeményre.
Komolyan gondolják
A törvényeket kormányzati felelősségvállalással fogadták el, ami azt jelenti, hogy a parlament nem tartott róluk érdemi vitát, azok életbe lépését pedig csak a kormány megbuktatásával lehet megakadályozni.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bejelentette, hogy négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a hét folyamán, egyet-egyet mindegyik intézkedés kapcsán, kivéve a bírák és ügyészek nyugdíjreformjára vonatkozót.
A helyzet tehát igen nehéz, kérdéses, hogy belebukik-e a kormány a megszorítócsomagba. Annyi azonban biztos, hogy
sem egy újabb kormányválság, sem pedig az adóemelések nem kedveznek a kiskereskedelmi szektornak. A lakosság vásárlóereje bizonyosan csökken, a munkanélküliség várhatóan növekedésnek indul, a vásárlásokhoz elengedhetetlen fogyasztói bizalom borítékolhatóan zuhanni fog.
A szektor előtt tehát igen nehéz ősz áll, az adatokat tovább rontja majd a magas bázis is. (Múlt ősszel 10 százalék felett volt a kiskereskedelem forgalomnövekedése.)
A számok egyelőre szépek
A környező országok többségében a nyár folyamán kevésbé nőtt az éves kiskereskedelmi forgalom, mint tavasszal, azaz az éven belül lassult az ütem. Idehaza, a KSH 1,7 százalékos júliusi adatot közölt, ami az áprilisi, eddig ez évi csúcsot jelentő 4,9 százalékos eladásnövekedésnél lényegesen lassabb. Az iskolakezdés miatti vásárlások azonban felhúzhatták az augusztusi adatot, a nyugdíjasok 30 ezer forintos vásárlási utalványa pedig jelentősen gyorsíthatja a növekedést az év hátralévő hónapjaiban.
A horvát kiskereskedelem is mélyrepülésbe került a nyáron: a júliusi növekedés 1,4 százalék, a júniusi 7,5 százalékos. A turistaközpontok megfizethetetlen kiskereskedelmi árai is visszahúzhatták az adatot.
A Tradingeconomist szerint Szlovákiában is nagy fordulat történt, míg tavaly decemberben 10,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi eladás, idén rendre visszaesést mértek, júniusban 0,3 százalékosat. Üdítő kivétel Lengyelország: a 38 milliós gazdaságban örülhetnek a boltosok: 4,8 százalék a plusz júliusban a február-márciusban mért enyhe visszaesés után.
