késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Még kitart a bizalom – úgy vásárolnak a románok, mintha nem lenne holnap, de lehet, hogy nem is lesz
Egyelőre még kijelenthetjük: a románok vásárolnak, és sokat autóznak. Legalábbis erre utal a legfrissebb, a júliusi helyzetet tükröző kiskereskedelmi adat. A helyi statisztikai hivatal közölte, hogy a naptárhatással kiigazított adatok 4,5 százalékos növekedést mutatnak éves összevetésben a kiskereskedelemben.
A forgalom 0,5 százalékos növekedését mutatják az adatok az élelmiszerek terén, a nem élelmiszer jellegű termékek és az üzemanyagok esetében pedig 5,8, illetve 11,9 százalékos az emelkedés. Igaz, a nyers adatok szerint júniushoz képest 7,1 százalékkal, a naptárhatástól és szezonálisan megtisztított adatok szerint pedig 0,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi árbevétel Romániában.
A környező országokhoz képest a 4,5 százalékos forgalomnövekedés erős adat, ugyanakkor jelentősen lassuló trendet mutat többéves összevetésben.
Tavaly ősszel ugyanis, 2023-hoz képest 10 százalék fölötti volt a román kiskereskedelem növekedése, nyilván a kampányintézkedéseknek köszönhetően. Miután keleti szomszédunknál „csőstől jöttek” a megszorítások, az idei, szerényebb forgalomnövekedésről szóló adatok már a konszolidációs intézkedések első körének köszönhetőek.
Sötét jövő, megszorításokkal
Minden bizonnyal rövidesen megszűnnek a sorok az üzletekben, és a bármekkora növekedésről szóló statisztikai adatok is túlhaladottá válnak, ugyanis
az ország történetének legnagyobb megszorító csomagját fogadták el Bukarestben.
A parlament hétfői döntése nyilván még nem hat a kereskedelmi adatokra, de meredek zuhanás várható.
A döntés előtti feszültséget jól mutatja Ilie Bolojan kormányfő hétvégi nyilatkozata:
ez egy vicc.
Többhavi vita után rábólintottak a javaslatcsomagra. Ezzel azonban nincs vége: továbbra is a kormány asztalán van a hatalmasra hízott bürokrácia csökkentése, az önkormányzati alkalmazottak létszámát 10 százalékkal tervezik megnyirbálni. Emellett már augusztus elején 21 százalékra növelték az általános áfakulcsot.
Most további szigorítások jöttek:
- a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát 65 évre emelik,
- a nyugdíj összege nem haladhatja meg az utolsó fizetés 70 százalékát,
- 30 százalékkal csökkentik a pénzügyi felügyelet és több hatóság vezetőinek juttatását,
- a szakértői állasok 10, illetve az adminisztrációs állások 30 százalékát felszámolják,
- emelik a multikra kivetett adót, növelik a tőzsdei nyereségadó kulcsát,
- az adóhatósághoz bekötött pénztárgép használatára kötelezik az ingatlant kiadókat,
- megemelik az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járulékának összegét,
- 25 lejes (megközelítőleg 2000 forint) illetéket vetnek ki minden, Európai Unión kívülről érkező, 150 eurós értékhatár alatti, és így vámmentesen behozott küldeményre.
Komolyan gondolják
A törvényeket kormányzati felelősségvállalással fogadták el, ami azt jelenti, hogy a parlament nem tartott róluk érdemi vitát, azok életbe lépését pedig csak a kormány megbuktatásával lehet megakadályozni.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bejelentette, hogy négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a hét folyamán, egyet-egyet mindegyik intézkedés kapcsán, kivéve a bírák és ügyészek nyugdíjreformjára vonatkozót.
A helyzet tehát igen nehéz, kérdéses, hogy belebukik-e a kormány a megszorítócsomagba. Annyi azonban biztos, hogy
sem egy újabb kormányválság, sem pedig az adóemelések nem kedveznek a kiskereskedelmi szektornak. A lakosság vásárlóereje bizonyosan csökken, a munkanélküliség várhatóan növekedésnek indul, a vásárlásokhoz elengedhetetlen fogyasztói bizalom borítékolhatóan zuhanni fog.
A szektor előtt tehát igen nehéz ősz áll, az adatokat tovább rontja majd a magas bázis is. (Múlt ősszel 10 százalék felett volt a kiskereskedelem forgalomnövekedése.)
A számok egyelőre szépek
A környező országok többségében a nyár folyamán kevésbé nőtt az éves kiskereskedelmi forgalom, mint tavasszal, azaz az éven belül lassult az ütem. Idehaza, a KSH 1,7 százalékos júliusi adatot közölt, ami az áprilisi, eddig ez évi csúcsot jelentő 4,9 százalékos eladásnövekedésnél lényegesen lassabb. Az iskolakezdés miatti vásárlások azonban felhúzhatták az augusztusi adatot, a nyugdíjasok 30 ezer forintos vásárlási utalványa pedig jelentősen gyorsíthatja a növekedést az év hátralévő hónapjaiban.
A horvát kiskereskedelem is mélyrepülésbe került a nyáron: a júliusi növekedés 1,4 százalék, a júniusi 7,5 százalékos. A turistaközpontok megfizethetetlen kiskereskedelmi árai is visszahúzhatták az adatot.
A Tradingeconomist szerint Szlovákiában is nagy fordulat történt, míg tavaly decemberben 10,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi eladás, idén rendre visszaesést mértek, júniusban 0,3 százalékosat. Üdítő kivétel Lengyelország: a 38 milliós gazdaságban örülhetnek a boltosok: 4,8 százalék a plusz júliusban a február-márciusban mért enyhe visszaesés után.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.