Németország máris lecsapna a magasan képzett indiaiakra - Európa lehet az új amerikai vízumpolitika nagy nyertese

Európa, a Közel-Kelet és Ázsia is előnyt kovácsolhat abból, hogy Donald Trump elnök százezer dollárra emelte a magasan képzett szakemberek munkavállalási vízumának (H-1B) díját. A magas életminőségnek, a színvonalas oktatásnak és egészségügyi ellátásnak, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlynak köszönhetően Európa különösen vonzó. Németország kiemelten számít elsősorban az indiaiakra.

Az amerikai vízumdöntés nagy port kavart, a technológiai szektorban például rengeteg indiai szakember dolgozik, ezért aggódik a részvénypiac. Súlyosan érint azonban más ágazatokat is, például az egészségügyet, ahol szintén széles körben használták ezt a vízumot.

A Reuters tudósítása szerint 

és aránytalanul sokan dolgoznak vidéken. Az őket és a rezidenseket képviselő American Academy of Family Physicians (AAFP) emlékeztetett, hogy majdnem 21 millió amerikai él olyan térségekben, ahol az orvosok legalább fele külföldön szerezte a diplomáját.

A 2025-ös pénzügyi évben kiadott 442 ezer H-1B vízumból 5640-et kaptak az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók, de a vízumdíj megemelése elvághatja az utánpótlást, miközben a szektor egyre súlyosabb szakemberhiánnyal küzd: 2036-ra 86-135 ezerrel kevesebb orvos lesz a kelleténél.

Európa vonzó célpont lehet

Európa különösen előnyös helyzetben van, hogy vonzza azokat a szakembereket, akik ezek után nem juthatnak el az Egyesült Államokba, az itteni magas életminőség ugyanis „nagyon fontos versenyfaktor” Paul Achleitner, a Deutsche Bank felügyelőbizottságának korábbi elnöke szerint.

„Végre mi is egyre inkább részesülhetünk egy potenciális, jelentős agyelszívásból, mert a múltban minden tehetséges ember az Egyesült Államokba akart menni. Mivel ez ma már nem olyan egyszerű, mint régen, lehet, hogy ezek közül a tehetségek közül néhányan hozzánk fognak jönni” – nyilatkozta a CNBC-nek.

A tehetségek Európába csábítása Peter Specht, a Creandum nevű európai kockázatitőke-társaság partnere szerint is olyan „egyedülálló lehetőség”, amelyet „nem szabad elszalasztani”, mert rövid és hosszú távon is nagy előnyt jelentene, többek között a régió kutatási és fejlesztési képességeinek javításában.

Több intézkedés szükséges azonban szerinte ennek az elősegítésére, például 

• megfizethető vízumrendszer, 
• egységesített részvényopciók a vállalkozók számára, 
• az alkalmazottak uniós szintű mobilitása, 
• valamint ösztönzők a jövőbe mutató kutatási területeken, például a mesterséges intelligenciában.

Németország máris csábítja az indiaiakat

Németországnak különösen nagy szüksége lenne szakképzett külföldiekre is a súlyos munkaerőhiány orvoslására, és úgy tűnik, igyekszik is lecsapni az indiaiakra. Philipp Ackermann, az ország Indiába és Bhutánba akkreditált nagykövete az X közösségi oldalára feltett videóban hívta fel az érdeklődők figyelmét a lehetőségre.

A német bevándorlási politika „megbízható, modern és kiszámítható”, mondta. „Mi nem változtatjuk meg alapvetően a szabályokat egyetlen éjszaka alatt” – tette hozzá, így 

„Egy átlagos Németországban dolgozó indiai többet keres, mint egy átlagos német. És ez elég jó hír, mert a magas fizetés azt jelenti, hogy az indiaiak nagyban hozzájárulnak a társadalmunkhoz és a jólétünkhöz” – fogalmazott a nagykövet.

Az Európai Unión kívül az Egyesült Királyság is vonzó célország lehet, mert bár az illegális migránsoktól szabadulni akar, a Financial Times jelentése szerint a kormány azt is fontolgatja, hogy megszünteti a vízumdíjat a legképzettebb külföldiek számára.

India fő exportcikke a munkavállaló

A képzett munkavállalók mobilitása kritikus fontosságú India szolgáltatásexportja szempontjából, amely a hivatalos adatok szerint az ország teljes külkereskedelmének csaknem felét teszi ki. India és az EU még idén szeretné tető alá hozni a szabadkereskedelmi megállapodást, és Delhi a tárgyalásokon is folyamatos nyomást gyakorol Brüsszelre a szakemberek mozgásának megkönnyítése érdekében.

Európa – különösen Németország – pedig az indiai tehetségek egyik legfontosabb célpontjává vált: a Német Akadémiai Csereprogram-szolgálat adatai szerint 2023–2024-ben az indiaiak tették ki az összes nemzetközi hallgató 13 százalékát.

A német nagykövetség szerint 

Az Egyesült Államok közel hatszor annyi indiai hallgatót vonz, az India és Washington közötti kapcsolatok megromlottak, miután Trump 50 százalékos vámot vetett ki az indiai árukra, Narendra Modi miniszterelnök pedig az amerikai áruk bojkottjára szólított fel.

Az amerikai vízumkorlátozások és díjemelések pedig valószínűleg csökkenteni fogják a hallgatók és a munkavállalók beáramlását is Indiából az Egyesült Államokba.