India novemberre szeretné tető alá hozni a kereskedelmi megállapodást az Egyesült Államokkal, és jól haladnak a tárgyalások az Európai Unió illetékeseivel is. A 13. forduló szeptember 8-án kezdődik Delhiben, ahová várják Maros Sefkovic kereskedelmi biztost is – közölte Piyush Goyal indiai kereskedelmi miniszter egy mumbai befektetői konferencián elmondott virtuális beszédben.
Indiára egyelőre a legmagasabb, 50 százalékos amerikai vámok érvényesek, mert Donald Trump elnök bünteti az országot az orosz olaj vásárlása miatt is. Delhinek ezért minél inkább diverzifikálnia kell a külkereskedelemben.
Narendra Modi kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnökkel együtt részt vett a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján, és a két ország viszonya Goyal megfogalmazása szerint „visszatér a normálishoz” a határfeszültségek enyhülése nyomán.
India már kötött kereskedelmi megállapodást Mauritiusszal, Ausztráliával, az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA), az Egyesült Királysággal és az Egyesült Arab Emírségekkel.
A tervek szerint még az idén megkötik a szabadkereskedelmi egyezményt az EU-val is. A megállapodás a vámok megszüntetése mellett kiterjed olyan területekre is, mint
Az EU azonban csak India második legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok mögött, az East Asia Forum összeállítása szerint
a kétoldalú forgalom majdnem megduplázódott 2014 óta,
és tavaly elérte az árukat illetően a 120 milliárd eurót; ez a teljes indiai kereskedelem 11,5 százaléka.
Az uniós vállalatok 2023-ra több mint 140 milliárd dollárt fektettek a világ legnépesebb országának gazdaságába, majdnem hatezer európai cég működik ott.
A 27-ek számára a közelebbi kapcsolatok Indiával lehetővé teszik az ellátási láncok diverzifikálását és a Kínától való függés csökkentését, ami Brüsszel régi célja. Delhi számára pedig az EU a fejlett technológia és befektetések kulcsfontosságú forrása.
Az EU nem csupán India felé tekinget, az Európai Bizottság szerdán terjeszti be jóváhagyásra az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő Dél-amerikai Közös Piaccal (Mercosur) tavaly decemberben aláírt szabadkereskedelmi, valamint a Mexikóval januárban felülvizsgált megállapodást.
Az utóbbival valószínűleg nem lesz gond, az előbbi esetén viszont
Brüsszel nagy vitára és ellenállásra számíthat,
elsősorban Franciaország és szövetségesei részéről, míg más nagyágyúk, például Németország és Spanyolország lehetőséget lát benne a vámháború okozta veszteségek kiegyensúlyozására és a Kínától való függés csökkentésére, elsősorban a kritikus fontosságú ásványkincsek területén.
A megállapodást jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek, valamint a tagállamok minősített többségének – ez az uniós népesség 65 százalékát képviselő 15 országot jelent.
A Reuters szerint egyik sem garantált. A Mercosur-megállapodás különösen az európai gazdák szemét szúrja, akik az olcsó dél-amerikai termékek, elsősorban a marhahús, miatt aggódnak, amelyek szerintük
nem felelnek meg az uniós szabályoknak.
Ellenzik azonban a zöldek is, akik szerint „klímapusztító” megállapodás, és mindent megtesznek a megfúrása érdekében. Az EP-ben számíthatnak a radikális jobboldalra ebben a kérdésben, és nem lesz meg a tagállamok minősített többségének támogatása sem, ha Lengyelország és Olaszország csatlakozik Franciaországhoz, amire megvan az esély.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.