Óriási bajban van Szlovákia: ezt még Magyarországról is rossz nézni – Fico nem tehetett mást
Félreveri a harangokat a Szlovák Nemzeti Bank (NBS): jövőre gyakorlatilag leáll a szlovák gazdasági növekedés, elmarad a reálbérek növekedése, a munkanélküliek száma pedig újra meglódulhat.
A szlovák gazdaság idén legfeljebb 0,8 százalékkal nő, jövőre pedig mindössze 0,5 százalékos növekedést produkál – derül ki a Szlovák Nemzeti Bank legfrissebb prognózisából.
Megtorpan a szlovák gazdasági növekedés
A Peter Kazimír jegybankelnök által részletezett őszi előrejelzésben brutálisan lerontották a számokat, hiszen júniusban 2025-re még 1,2 százalékos, 2026-ra pedig 1,6 százalékos növekményt vártak.
A bankelnök szerint az ország gazdaságát két teher nyomja:
- a kedvezőtlen nemzetközi helyzet, illetve
- az újabb, 2,7 milliárd euróra tervezett konszolidációs csomag.
A jegybank szerint a stagnálás közeli helyzet miatt újra meglódulhat a munkanélküliség, ami napjainkban történelmi mélyponton van. Az NBS úgy látja,
2026 végéig 30 ezer fővel nőhet az állástalanok száma a jelenlegi szinthez képest, vagyis a mostani 5 százalék feletti mutató 6 százalékra kúszhat.
Ugyan az infláció mértéke az idei 4,2-4,3 százalékról jövőre 3 és 4 százalék közé mérséklődhet, azonban ez a reálbérek növekedésén nem érződik majd, sőt. Idén a jegybank szerint
- 5,9 százalékkal nőhet a nominális bér, a viszonylag magas infláció miatt viszont
- az átlagos reálbérek csupán 1,8 százalékkal.
- Jövőre viszont a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt gyakorlatilag leáll a bérnövekedés: az előrejelzés szerint a reálbérnövekmény mindössze 0,1 százalékra tehető, ami a stagnálással egyenlő.
Kérdőjelek a kiigazító csomag körül
Horváth Mihály, a jegybank egyik csúcsvezetője (korábbi pénzügyminiszter) közölte, a nemzeti bank úgy látja, a Fico-kormány képtelen lesz jövőre teljes mértékben kivitelezni a
- 2,7 milliárdos takarékossági csomagját, ehelyett csupán
- 2,1 milliárd eurós kihatású intézkedéscsomaggal számol.
Szerinte ilyen volumenű intézkedés is komoly kihatással lesz a makrogazdaságra. Egyben hozzátette, a jövőben újabb és újabb takarékosságra lesz szükség, ellenkező esetben az államháztartási hiány beragad a GDP-hez viszonyított 4 százalék körüli szintre.
Ünnepnapokból munkanap – napi 100-150 millió euró többletbevétel az államkasszának
A kormánykoalíció a jövő évi konszolidációs csomagról szóló vitájában csak a szerda esti szavazás előtti órákban tudott megállapodni arról, melyik egyházi ünnepnapot áldozza fel a konszolidáció részeként. Végül
- január 6-a, a háromkirályok napja, amikor a kelet-szlovákiai ruszinok a karácsonyt ünneplik, megmarad, viszont
- szeptember 15-e, a Hétfájdalmú Szűz Mária ünnepe lekerül a munkaszüneti napok listájáról.
- Az elképzelések szerint ezt az ünnepnapot egy évre függesztik fel,
- csakúgy mint május 8-át, a világháború európai befejeződésének napját.
- Viszont végérvényesen kikerül a munkaszüneti napok közül november 17-e, az 1989-es bársonyos forradalom napja – már ebben az évben is.
- Már tavaly eltörölték szeptember 1-jét is, az alkotmány napját.
Számítások szerint minden egyes újabb munkanappal az állam 100-150 millió euró többletbevételhez jut. Ezzel párhuzamosan a kormány a konszolidációs csomag részeként enyhíti a munkaszüneti napokra vonatkozó értékesítési tilalmat. Olyan napokon is nyitva maradhatnak az üzletek, mint május 1., húsvéthétfő vagy éppen november 1., vagyis a jelenlegi 14 ünnepnapból jövőre mindössze 5 és fél ünnepnapon tartaná fenn a kormány a boltzárat.
Konkrétan december 24-én déltől lennének zárva az üzletek, aztán december 25-én és 26-án, újév napján, nagypénteken és húsvétvasárnap.
