Óriási bajban van Szlovákia: ezt még Magyarországról is rossz nézni – Fico nem tehetett mást
Félreveri a harangokat a Szlovák Nemzeti Bank (NBS): jövőre gyakorlatilag leáll a szlovák gazdasági növekedés, elmarad a reálbérek növekedése, a munkanélküliek száma pedig újra meglódulhat.
A szlovák gazdaság idén legfeljebb 0,8 százalékkal nő, jövőre pedig mindössze 0,5 százalékos növekedést produkál – derül ki a Szlovák Nemzeti Bank MA (csütörtök) ismertetett legfrissebb prognózisából.
Megtorpan a szlovák gazdasági növekedés
A Peter Kazimír jegybankelnök által részletezett őszi előrejelzésben brutálisan lerontották a számokat, hiszen júniusban 2025-re még 1,2 százalékos, 2026-ra pedig 1,6 százalékos növekményt vártak.
A bankelnök szerint az ország gazdaságát két teher nyomja:
- a kedvezőtlen nemzetközi helyzet, illetve
- az újabb, 2,7 milliárd euróra tervezett konszolidációs csomag.
A jegybank szerint a stagnálás közeli helyzet miatt újra meglódulhat a munkanélküliség, ami napjainkban történelmi mélyponton van. Az NBS úgy látja,
2026 végéig 30 ezer fővel nőhet az állástalanok száma a jelenlegi szinthez képest, vagyis a mostani 5 százalék feletti mutató 6 százalékra kúszhat.
Ugyan az infláció mértéke az idei 4,2-4,3 százalékról jövőre 3 és 4 százalék közé mérséklődhet, azonban ez a reálbérek növekedésén nem érződik majd, sőt. Idén a jegybank szerint
- 5,9 százalékkal nőhet a nominális bér, a viszonylag magas infláció miatt viszont
- az átlagos reálbérek csupán 1,8 százalékkal.
- Jövőre viszont a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt gyakorlatilag leáll a bérnövekedés: az előrejelzés szerint a reálbérnövekmény mindössze 0,1 százalékra tehető, ami a stagnálással egyenlő.
Kérdőjelek a kiigazító csomag körül
Horváth Mihály, a jegybank egyik csúcsvezetője (korábbi pénzügyminiszter) közölte, a nemzeti bank úgy látja, a Fico-kormány képtelen lesz jövőre teljes mértékben kivitelezni a
- 2,7 milliárdos takarékossági csomagját, ehelyett csupán
- 2,1 milliárd eurós kihatású intézkedéscsomaggal számol.
Szerinte ilyen volumenű intézkedés is komoly kihatással lesz a makrogazdaságra. Egyben hozzátette, a jövőben újabb és újabb takarékosságra lesz szükség, ellenkező esetben az államháztartási hiány beragad a GDP-hez viszonyított 4 százalék körüli szintre.
Ünnepnapokból munkanap - napi 100-150 millió euró többletbevétel az államkasszának
A kormánykoalíció a jövő évi konszolidációs csomagról szóló vitájában csak a szerda esti szavazás előtti órákban tudott megállapodni arról, melyik egyházi ünnepnapot áldozza fel a konszolidáció részeként. Végül
- január 6-a, a háromkirályok napja, amikor a kelet-szlovákiai ruszinok a karácsonyt ünneplik, megmarad, viszont
- szeptember 15-e, a Hétfájdalmú Szűz Mária ünnepe lekerül a munkaszüneti napok listájáról.
- Az elképzelések szerint ezt az ünnepnapot egy évre függesztik fel,
- csakúgy mint május 8-át, a világháború európai befejeződésének napját.
- Viszont végérvényesen kikerül a munkaszüneti napok közül november 17-e, az 1989-es bársonyos forradalom napja – már ebben az évben is.
- Már tavaly eltörölték szeptember 1-et is, az alkotmány napját.
Számítások szerint minden egyes újabb munkanappal az állam 100-150 millió euró többletbevételhez jut. Ezzel párhuzamosan a kormány a konszolidációs csomag részeként enyhíti a munkaszüneti napokra vonatkozó értékesítési tilalmat. Olyan napokon is nyitva maradhatnak az üzletek, mint május 1., húsvéthétfő vagy éppen november 1., vagyis a jelenlegi 14 ünnepnapból jövőre mindössze 5 és fél ünnepnapon tartaná fenn a kormány a boltzárat.
Konkrétan december 24-én déltől lennének zárva az üzletek, aztán december 25-én és 26-án, újév napján, nagypénteken és húsvét vasárnap.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.