Apply AI: elindult az EU mesterségesintelligencia-stratégiája, de messze elmarad az Egyesült Államok és Kína hatalmas befektetéseitől

Az Európai Unió elindította az Apply AI (Alkalmazz mesterséges intelligenciát!) nevű stratégiát, amelyre egymilliárd euró (több mint 392 milliárd forint) támogatást szán. A terv célja, hogy felgyorsítsa a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazását olyan fontos iparágakban, mint az egészségügy, a védelem, az energia, a gyártás és a közlekedés. 

Az Apply AI része az EU azon törekvésének, hogy csökkentse technológiai függőségét az Egyesült Államoktól és Kínától. A kínai és amerikai mértékhez képest rendkívül alacsony, egymilliárd eurós összeget a már meglévő uniós programokból, például a Horizon Europe és a Digital Europe költségvetéséből biztosítják.

Kiemelt cél a mesterséges intelligencia gyorsabb elterjedése, különösen a startupok támogatásával és a szabályozási adminisztráció egyszerűsítésével. A stratégia kifejezetten támogatja az európai fejlesztésű, nyílt forráskódú és generatív MI fejlesztését.

Peking és Washington többet költ a mesterséges intelligenciára 

Kína és az Egyesült Államok rengeteget költ a technológiára és az MI-hez kapcsolódó ágazatokra. A távol-keleti ország MI-befektetései idén elérhetik a rekordmagas 98 milliárd dollárt, ami 48 százalékos növekedés 2024-hez képest. Ennek nagy részét, 56 milliárd dollárt a kormány biztosítja. 

Az Amerikai Egyesült Államokban szintén hatalmas növekedés tapasztalható, az első fél évben 162,8 milliárd dollár finanszírozás érkezett a mesterséges intelligenciával foglalkozó startupokhoz, ami a legmagasabb szint 2021 óta. Kiemelkedőnek számított az OpenAI 40 milliárd dolláros tőkebevonása áprilisban.

A pekingi megközelítés eltér az Egyesült Államokra jellemző, főként a magánszektor által ösztönzött MI-beruházásoktól, mivel Washington inkább törvényekkel igyekszik támogatni az ágazatot. Donald Trump a nyáron számos rendeletet írt alá, amelyek egyszerűsítik a mesterséges intelligencia működéséhez szükséges infrastruktúra, például az adatközpontok kiépítését.

A rendeletek részeként Trump megtiltotta az amerikai államoknak, hogy saját MI-szabályozásokat vezessenek be. Trump az év elején azt is mondta, hogy az elnöki ciklusa alatt 500 milliárd dollárt szán a mesterséges intelligencia fejlesztésére, beleértve hatalmas adatközpontok építését Texasban.

A digitális átalakulás kihívásai az európai kis- és középvállalkozásoknál

Az európai kis- és középvállalkozások (kkv) rendszeresen igénybe veszik a mesterséges intelligenciát, a Qonto felmérése szerint a kkv-k 46 százaléka naponta használja az MI-t. Ugyanakkor a vállalkozások többsége még nem építette ki az alapvető digitális eszközöket, például a  könyvelőprogramokat vagy az adatfeldolgozó megoldásokat.

Ez a helyzet digitális szakadékot teremt, amelyben a kisebb vállalkozások könnyen lemaradhatnak a nagyobb versenytársaikkal szemben, akik először az alapvető digitális infrastruktúrájuk stabilizálását biztosítják. A Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban 1600 vezető megkérdezésén alapuló felmérés szerint mintegy kétharmad részük nincs felkészülve a digitális átalakulásra, ami veszélyezteti az európai kkv-szektor gazdasági stabilitását. 

Mit nevezünk mesterséges intelligenciának?

Mesterséges intelligenciának összefoglalva azokat a programokat, gépeket vagy szoftvereket nevezhetjük, amelyek emberi beavatkozás nélkül képesek úgy válaszolni vagy viselkedni, mintha természetes intelligenciájú élőlények lennének. Az MI alapvetően a gépek emberhez hasonló képességeit jelenti az érvelés, a tanulás és a kreativitás területén.

A csetbot pedig olyan számítógépes program, amely képes az emberihez hasonló beszélgetésre úgy, hogy az irányításához nem szükséges emberi beavatkozás. Bármennyi felhasználót képes egyszerre kiszolgálni, és tudásához mérten a legpontosabb válaszokat adja a feltett kérdésekre.