Riadót fújt a kormány: ki fog száradni Európa egyik legnépszerűbb turistaországa – alagutakat fúrnak, hogy a városokba vezessék a folyók vizét

Görögország 2,5 milliárd eurót szán a lakosság vízellátásának biztosítására a következő harminc évben, mivel szűkös erőforrásokkal és növekvő igénybevétellel kell szembenéznie – jelentette be a környezetvédelmi miniszter. A görög vízhiány egyre súlyosabb károkat okoz.

Görögország nagy része, amely Európa legmelegebb déli csücskében fekszik, és évente körülbelül 10 milliárd köbméter vizet használ fel, az elmúlt években forró nyarakkal és kevés vagy nulla esővel járó telekkel szembesült, amit a tudósok a gyorsan melegedő éghajlatnak tulajdonítanak.

Riasztó mértékű a görög vízhiány

A közép-görögországi hatalmas mesterséges tó, amely az ország több mint 10 millió lakosának közel felét látja el vízzel, évtizedek óta nem látott alacsony vízszintre apadt. 

– mondta Stavros Papastravrou környezetvédelmi miniszter egy athéni rendezvényen, hozzátéve, hogy a főváros és Görögország második legnagyobb városa, Szaloniki fogja a leginkább megérezni a hatást.

Papastravrou elmondta, hogy 2022 óta 

• Görögország vízkészleteinek éves csökkenése elérte a mintegy 250 millió köbmétert, 
• az esőzések mennyisége körülbelül 25 százalékkal csökkent, 
• a párolgás körülbelül 15 százalékkal nőtt, 
• a vízfogyasztás pedig 6 százalékkal emelkedett.

Válságkezelési tervek

A válság kezelésére kidolgozott hétpontos terv magában foglalja a víz alagutakon keresztül történő elvezetését két mellékfolyóból egy nyugat-görögországi víztározóba, sótalanító üzemek és fúrt kutak használatát, hogy elegendő víz álljon rendelkezésre Athén számára.

Görögország legnagyobb vízművei, az EYDAP és az EYATH átveszik az öntözőhálózat irányítását is, amelyet jelenleg több tucat kisebb helyi vízmű üzemeltet, mivel az ország fokozza erőfeszítéseit a széttagolt vízgazdálkodás modernizálására és a szivárgó csövek javítására – tette hozzá Papastavrou. 

– mondta.