Szlovákia készül az orosz gáz nélküli időkre, de kér egy komoly dolgot cserébe az EU-tól
Az egyes uniós tagországok külön-külön nem tudnak hatékony energiaellátást megvalósítani, együtt kell működniük – egyebek mellett ebben értett egyet a napokban Denisa Saková, Szlovákia miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere, valamint Klaus-Dieter Borchardt, a közép- és délkelet-európai energiahálózat-összeköttetések európai uniós koordinátora. Denisa Sakovának volt egy olyan, nagy súlyú javaslata is, amelynek elfogadása magyar érdekeket is szolgál a két ország hasonló energiaellátási adottságai miatt.
Sok hátrányt kell a tengerpart nélküli országoknak leküzdeniük
A megbeszélés középpontjában Szlovákia és az EU számára egyaránt legfontosabb kihívások álltak: az energia-infrastruktúra megerősítése, az ellátásbiztonság és az energiaárak csökkentése. „A REPowerEU olyan valóságot képvisel, amelyet vállalkozásaink és polgáraink érdekében nem akartunk Szlovákiában” – idézi a miniszterelnök-helyettest a CEEnergy News. Denisa Saková nagyra értékelte és folytatni kívánja az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságával az elmúlt évben folytatott konstruktív együttműködést, mondván, az ellátásbiztonság és a megfizethetőség továbbra is Szlovákia diverzifikációs terveinek szilárd pillérei. E céloktól az ország nem lép vissza. Az energiabiztonság nem lehet ideológiai kérdés, arról tények alapján kell dönteni. Mindkét fél egyetértett abban, hogy mivel az EU-nak egységes energiapiaca van, összehangolt válaszokra van szükség.
Szlovákiát illetően három kulcsfontosságú lépésben állapodtak meg:
- Stabil gázellátás biztosítása stratégiai projektek befejezésével Németországban és Ausztriában, valamint a Lengyelországból és Görögországból induló terminálok és útvonalak kapacitásának megerősítése révén.
- Az energiahálózat üzemeltetési költségeinek igazságosabb elosztása, beleértve az európai tarifális jogszabályok esetleges módosítását.
- Szlovákia kiterjedt gázinfrastruktúrájának kihasználása gáz és jövőbeli energiahordozók, például hidrogén és biometán nyugatról keletre történő szállítására.
Denisa Saková javasolta továbbá a fosszilis tüzelőanyag-infrastruktúra átmeneti időszakra történő lehetséges finanszírozására az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) és a TEN-E jogszabályokból. Ez a hozzáférés elengedhetetlen a tengerparttal nem rendelkező országok számára, amelyek nem férnek hozzá közvetlen LNG-terminálokhoz. Prioritásként kiemelték az ellátásbiztonság megerősítését az olajimport és -tárolás ágazatában is.
Magyarország gázimportjának diverzifikálását is segíthetné uniós forrás
E finanszírozási lehetőség hiányát nemrég Lantos Csaba energiaügyi miniszter is kiemelte a Világgazdaságnak. Mint mondta, a gázimport diverzifikálása érdekében nagy szükség lenne a magyar–szlovén interkonnektor lefektetésére, mert a cső révén kevésbé lennénk kiszolgáltatva annak, hogy az alternatív szállításokat délről csak Horvátország és Románia felől várhatjuk. A magyar–román interkonnektor kapacitását is növelni kell, ha 2027 táján beindul a termelés és a szállítás a romániai Neptun Deep gázmezőről.
Magyarországon jelenleg az elektromostávvezeték-beruházások kapnak uniós forrást. Ugyanakkor még a gázra is hosszú ideig szükségünk lesz, elsősorban éppen a villamosenergia-rendszer egyensúlyának megtartásához. A megbeszélés Szlovákia egyedi helyzetét is érintette: bár az ország önellátó az áramtermelésben, és Európa egyik legtisztább energiamixével rendelkezik, az áramárak továbbra is átlagon felüliek.
Szlovákia energiatermelése jórészt már karbonmentes
A szlovák gazdasági minisztérium közleménye hangsúlyozta, hogy az európai megoldásoknak jobban kell tükrözniük a polgárokra és az üzleti környezetre gyakorolt valós hatásokat. Szlovákia energiatermelése már 85-87 százalékban karbonmentes. A villamos energia 60-65 százalékát az atomerőművek adták, a megújulók részesedése 20-25 százalék volt – a vízerőművek domináltak –, és csak a maradék jutott a fosszilisekre. A földgáz súlya nem éri el a 10 százalékot.
