Már arról beszél Amerika, hogyan kéne a levegőből támadni: kiszámolták, hány bombázó kell Kína legyőzéséhez
Egy friss amerikai elemzés szerint az Egyesült Államok légiereje csak akkor tudna eredményesen fellépni egy Kínával vívott nagy intenzitású konfliktusban, ha a jelenleg tervezettnél jóval több hatodik generációs harci repülőgépet és bombázót szerezne be – közölte a Defensenews.
Fel kell kötni a nadrágot, ha a kínaiakkal akarnak harcolni
A megállapítás éles ellentétben áll az európai helyzettel, ahol a közös szupervadászgép-program egyre inkább szétesőben van.
A Mitchell Institute for Aerospace Studies tanulmánya úgy számol: az amerikai légierőnek legalább 300 darab F–47-es vadászgépre és minimum 200 B–21 Raider lopakodó bombázóra lenne szüksége Kína elrettentéséhez.
Ez összesen legalább 500 hatodik generációs repülőgépet jelentene, miközben a jelenlegi tervek ennél jóval alacsonyabb beszerzési számokkal számolnak. A tanulmány egyik szakértője arra figyelmeztetett: a történelem azt mutatja, hogy azok a hadseregek, amelyek nem képesek az ellenség hátországi célpontjait légi csapásokkal fenyegetni, könnyen elhúzódó, felőrlő háborúkba sodródnak.
Szerinte Kína tudatosan arra törekszik, hogy a nyugati Csendes-óceán térségét saját, támadhatatlan övezetévé alakítsa, ami komoly stratégiai kockázatot jelent Washington számára.
Amerika átmeneti megoldásokra szorul
A Mitchell Intézet az átmeneti megoldásokat is sürget: a B–1 és B–2 bombázók kivonásának elhalasztását, az F–35A és az F–15EX vadászgépek, valamint az autonóm harci drónok beszerzésének felgyorsítását.
A cél az, hogy a légierő ne veszítse el ütőképességét addig, amíg az új generációs típusok nagyobb számban hadrendbe nem állnak.
Miközben az Egyesült Államokban már az a vita tárgya, elegendő lesz-e a tervezett hatodik generációs flotta, Európában egyre inkább az a kérdés, lesz-e egyáltalán ilyen. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Franciaország, Németország és Spanyolország által indított Future Combat Air System program súlyos válságba került, és francia politikai körökben már a lezárását is valószínűbbnek tartják.
Ez különbség jól mutatja, hogy miközben Washington a következő nagyhatalmi konfliktusra készül, Európa pedig egyre jobban lemarad a hatodik generációs katonai repülőgépek fejlesztésében.
A mintegy százmilliárd eurós (hozzávetőleg 39 000 milliárd forintos) költségvetésű FCAS körül évek óta vita zajlik a munkamegosztásról és a technológiai jogokról, elsősorban a Dassault és az Airbus között. Német kormányzati körökben már az is felmerült, hogy Berlin teljesen kiléphet a projektből, és inkább a Nagy-Britannia, Olaszország és Japán által vezetett Global Combat Air Programme felé nyitna.
Ajánlott videók
