Sörözgetünk, cigarettázgatunk? Nemsokára jön a „bűnadó", az ember kedve is elmegy attól, hogy rágyújtson
A német szövetségi parlament vezető politikusai közül többen – különösen a kormányzó koalíció egészségügyi és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó szereplői – azzal érvelnek, hogy a dohánytermékek adójának emelése egyszerre szolgálná a közegészségügyi célokat és a bevételnövelést — közölte az Euractiv.
Ezermilliárdos hiányt pótolnak
A sin tax javaslatok egyik háttérindoka, hogy a kötelező egészségbiztosítási rendszerben több milliárd eurós (ezermilliárd forintos nagyságrendű) hiány halmozódott fel, amelynek betömésére a hagyományos költségvetési források egyre kevésbé elegendők. Egyes számítások szerint egy doboz 20 szálas cigaretta ára az intézkedések nyomán 13 amerikai dollár körüli szintre emelkedhetne, ami mai árfolyamon megközelítőleg 4700 forintnak felel meg.
A németországi sin tax (szó szerinti fordításban bűnadó , szaknyelven fogyasztási adó vagy különleges jövedéki adó) olyan speciális adóteher, amelyet az egészségre vagy a társadalomra károsnak, illetve kevésbé kívánatosnak tartott termékekre vetnek ki. Németországban ezeket gyakran a Genussmittelsteuer (élvezeti cikkek adója) kategóriába sorolják.
A dohánytermékek adóztatása nem új keletű Németországban, de a 2026-ra időzített változások már egy átfogóbb szemléletet tükröznek. A tervek szerint
a cigaretták jövedéki adója 1000 szálanként 122,8 euróra (nagyjából 48 ezer forintra) nő,
miközben a kiskereskedelmi ár közel ötödét kitevő százalékos adóelem is megmarad. Ez dobozonként hozzávetőleg 15 eurócentes, vagyis körülbelül 60 forintos drágulást jelentene. A hevített dohánytermékek és az elektromos cigaretták töltőfolyadékai ennél is nagyobb mértékű adóemelés elé néznek, miközben a szivarok és pipadohányok egyelőre kimaradnak a szigorításból.
Megengedheti magának Németország a megemelt védelmi kiadásokat?
Nem csak a dohányzásról szól a vita
Bár Németországban az alkohol jövedéki adója nemzetközi összevetésben már most is magas, egyes szakmai körök szerint további emelés indokolt lenne, különösen a tömény szeszes italok esetében. Mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy az alkoholipar jelentős munkaadó, és a túlzott adóemelés a határ menti vásárlás vagy a feketepiac erősödéséhez vezethet.
Hasonlóan megosztó a cukros és zsíros élelmiszerek megadóztatásának gondolata:
a Német Tudományos Akadémia 2026 elején ajánlásként vetette fel egy ilyen bűnadó bevezetését az elhízás visszaszorítása érdekében, de erről egyelőre nincs politikai konszenzus.
A kormány sem ért egyet teljesen az adóval
A kormányzati álláspontot tovább árnyalja, hogy miközben egyes termékek adóterhei nőnének, más területeken éppen csökkentés jön. 2026-tól véglegesen 7 százalékra mérséklődik az éttermi ételek áfája,
miközben az italokra továbbra is a 19 százalékos kulcs marad érvényben.
Ez a vendéglátóipar számára könnyebbséget jelenthet, ugyanakkor érdekes kontrasztot ad a dohány- és alkoholfogyasztást terhelő szigorításokkal.
A németországi sin taxról szóló vita jól mutatja, milyen nehéz egyensúlyt tartani a költségvetési kényszerek, a közegészségügyi célok és a gazdasági szereplők érdekei között. Miközben a bevételnövelés rövid távon kézzelfogható megoldásnak tűnik, a döntéshozóknak számolniuk kell
- a fogyasztói magatartás változásával,
- az inflációs hatásokkal
- és azzal is, hogy a társadalom meddig hajlandó elfogadni a hasonló életmódadók további emelését.
