A nagy AI-sztori: többszörösen díjnyertes a világ első AI-bora, amely ráadásul a Somlón készült
A mesterséges intelligencia ma már nemcsak adatokat elemez vagy marketingfolyamatokat támogat, hanem egyre gyakrabban jelenik meg olyan hagyományos területeken is, mint a borászat. A nagy AI-sztori legújabb adásában Bertalan Gyula, a Kancellár Birtok borászati és kereskedelmi vezetője beszélt arról, hogyan vonták be a mesterséges intelligenciát egy somlói cuvée házasítási arányainak kialakításába, és hogyan lett ebből nemzetközi borversenyeken díjazott AI-bor, a SomlAI. A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra, a Széchenyi István Egyetem professzora.
A nagy AI-sztori legújabb epizódját itt tekinthetik meg:
A történet nem egy futurisztikus kísérlettel indult, hanem egy nagyon is gyakorlati problémával. A somlói borokra jellemző magas savtartalom sok fogyasztónak nehezen befogadható, ezért a borászat évek óta próbálja lecsavarni a Somló karakterét anélkül, hogy az elveszne. A mesterséges intelligenciától ebben a folyamatban kértek segítséget: hogy milyen házasítási arányokkal lehetne kiegyensúlyozottabb ízvilágot elérni.
A ChatGPT négy különböző receptúrát javasolt, ezeket a borászat ténylegesen elkészítette a borász saját változatával együtt.
A végső döntést azonban nem algoritmus hozta meg, hanem kóstolás.
Bertalan Gyula szerint a meglepetést nem az okozta, hogy az AI jobbat csinált, hanem az, hogy úgy kérdezett vissza, mintha egy somlói borásszal beszélgetnének.
Vakteszten nyert, nem a technológia miatt
A kiválasztott bor egy furmintalapú cuvée lett, juhfarkkal, hárslevelűvel és minimális cserszegi fűszeressel. A bor nem AI-borként indult a versenyeken, a zsűri nem tudta, hogy a házasítás kialakításában mesterséges intelligencia is szerepet játszott. A vakteszteken mégis sorra jöttek az elismerések:
- Berlinben aranyérmet nyert,
- majd a brüsszeli borverseny ázsiai állomásán is kiemelkedő eredményt ért el a SomlAI.
A siker után ugrott meg igazán az érdeklődés. A SomlAI rövid idő alatt elfogyott, ára pedig a másodpiacon többszörösére emelkedett. Bertalan Gyula szerint ez is azt mutatja, hogy a bor a saját jogán állta meg a helyét, nem a technológiai háttér miatt.
Mikor kell elmondani, hogy AI-bor az AI-bor?
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, mikor és hogyan kell kommunikálni a mesterséges intelligencia szerepét egy ilyen termék esetében. Aczél Petra felvetette az etikai dilemmát: előnyt jelent-e egy versenyen, ha az AI közreműködését nem hozzák nyilvánosságra, és hol húzódik a transzparencia határa. A borászat óvatos. Bár további, AI által támogatott házasítások is készülnek, egyáltalán nem biztos, hogy mindegyik AI-bor néven kerül majd forgalomba.
A döntést erősen befolyásolja a fogyasztói hangulat, illetve az, hogy az AI-val kapcsolatban egyre több területen jelennek meg félelmek és bizonytalanságok.
A beszélgetésből egyértelműen kiderült: a Kancellár Birtoknál a mesterséges intelligencia nem cél, hanem eszköz. Nem váltja ki a borászt, hanem támogató szerepet tölt be. Ugyanez igaz a szőlőtermesztés más területeire is: drónos megfigyelés, kártevők felismerése, betakarítás optimalizálása – mind olyan felhasználási módok, ahol az AI hatékonyságot és pontosságot ad, de nem veszi át az emberi felelősséget.
Bertalan Gyula szerint a borászat továbbra is művészet marad, ahol a hordóknak lelkük van, és ahol az ízlés, a tapasztalat és az intuíció nem modellezhető teljes egészében adatokkal. Az AI ebben a rendszerben nem dönt helyettük, hanem segít jobban látni.
Részletek a beszélgetés tartalmából:
- Az AI megjelenése a borászatban (03:00)
- Házasítás mesterséges intelligenciával (05:00)
- Vaktesztek és nemzetközi borversenyek (09:00)
- AI a marketingben vagy a borban? (13:00)
- Mesterséges intelligencia a szőlőtermesztésben (16:00)
- Kiváltható-e a borász szerepe? (26:00)
- Fogyasztói félelmek az AI-val szemben (33:00)
A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
