A japán csoda évtizedekre elaludt, és most felébredt – de dörzsöljük meg a szemünket
Japán januári kivitele éves szinten 16,8 százalékkal, több mint három éve a legnagyobb mértékben nőtt, rekordszintre, 9190 milliárd jenre (59,83 milliárd dollár) emelkedett a pénzügyminisztérium szerdai jelentése szerint.
A felkelő nap országának exportja már az ötödik egymást követő hónapban nőtt, decemberben a kivitel 5,1 százalékkal bővült. Az elemzői várakozások átlagában kisebb, 1,2 százalékos januári éves exportnövekedés szerepelt. Az import a múlt hónapban tavaly augusztus óta először esett vissza, 2,5 százalékkal, 10 340 milliárd jenre csökkent. A szakértők 3 százalékos növekedést jósoltak. Decemberben a behozatal 5,2 százalékkal emelkedett.
Japán januári kereskedelmi hiánya 1150 milliárd jen volt, ami jóval alacsonyabb az egy évvel korábbi 2740 milliárd jen deficitnél.
Japán exportja többek között az Európai Unióba 29,6 százalékkal, Kínába 32 százalékkal, Dél-Koreába pedig 10,8 százalékkal nőtt, miközben az Amerikai Egyesült Államokba irányuló kivitel 5 százalékkal csökkent.
Japán importja Indiából 22,1 százalékkal, az ASEAN-országokból 4,7 százalékkal, az EU-ból 0,7 százalékkal, Dél-Koreából pedig 4,2 százalékkal csökkent januárban, míg például az Egyesült Államokból 3 százalékkal nőtt.
A távol keleti országra sokáig követendő példaként tekintett a világ a rendkívül erős exportja miatt. Bár ez az elmúlt években megváltozott, a friss adatokból kirajzolódó trendek azt mutatják, hogy Japán visszatérhet a világpiacon korábban elfoglalt szintjéhez. És nem csak ebben éledezik az alvó óriás.
Váratlanul megmozdultak a japán államkötvények
A Japán Jegybank (Bank of Japan) régóta fennálló rendszere alatt – amely a hitelfelvételi költségeket gyakorlatilag nullán rögzítette – az értékpapírok hozamai nagyrészt befagytak. Az évek során az a néhány befektető, aki arra fogadott, hogy a hozamok egyszer mégis emelkedni fognak, súlyosan megégett. A világ második legnagyobb államkötvénypiacán egész napok teltek el úgy, hogy egyetlen benchmark kötvény sem cserélt gazdát. Azonban úgy tűnik, hogy ennek az időszaknak most vége szakad – számolt be a The New York Times.
A múlt hónapban Takaicsi Szanae miniszterelnök adócsökkentési ígérete aggodalmat keltett Tokió elképesztő, 9 ezermilliárd dolláros adósságának finanszírozhatósága miatt. A 30 éves államkötvény hozama egyetlen kereskedési nap alatt több mint negyed százalékponttal ugrott meg, ami nagy elmozdulásnak számít egy olyan piacon, ahol a napi változásokat jellemzően csak századpontokban mérik.
A japán gazdaság számára a hozamugrás egy potenciális lejtmenet jelzése is lehet. Ha a hozamok tovább emelkednek, egyes közgazdászok és befektetők szerint Japán adósságcsapdába kerülhet, amelyben a növekvő kamatkiadások a költségvetés olyan nagy részét emésztik fel, hogy a kormánynak még többet kell kölcsönöznie pusztán a kamatok kifizetéséhez.
Az 1980-as és 1990-es években a hozamok gyorsan mozogtak Japán gazdaságának ingadozásaival együtt.
- A 10 éves kötvények hozama 1989-ben 4 százalékról 1990-re 8 százalékra duplázódott,
- majd 1992-re visszaesett 5 százalékra.
A befektetők aktívak voltak, hogy profitálni tudjanak a kilengésekből. Miután 1985-ben bevezették a japán államkötvények esetében a határidős ügyleteket, ezek gyorsan a világ leggyakrabban kötött termékeivé váltak.
Az eszközárbuborék kipukkadása és az 1997-es ázsiai pénzügyi válság után azonban, 1999-ben a Japán Jegybank a közelmúlt első nagy jegybankjaként vitte le az irányadó kamatot nullára. Ahogy a jegybank kötvényvásárlásokba kezdett, hogy lenyomja a kamatokat, a 10 éves hozam 2003-ban rekordmélyre, 0,5 százalék alá esett. A piaci pangás egészen 2024-ig kitartott. Ekkor a Covid -járvány utáni infláció fellángolása miatt a Japán Jegybank 17 év után először emelt kamatot, ami a kötvényhozamok emelkedését indította el.
A hozamok idén január 19-én ugrottak még magasabbra, amikor Takaicsi bejelentett egy adófelfüggesztési intézkedést, amelyet évi több mint 30 milliárd dolláros költségűre becsültek. Másnap Japán 40 éves kötvényének hozama 2007 óta először került 4 százalék fölé.
Egyesek a megugrást aggasztó jelnek látják arra, hogy Japán nehezen fogja finanszírozni az adósságát, amely tavaly rekordméretűre, 8,77 ezermilliárd dollárra nőtt.
