Baj van: leáll Románia legnagyobb olajfinomítója, drágulni fog az üzemanyag – most kellene nagyon az orosz, de az a szankciók miatt nincs
Márciusban húsz napra leáll Románia legnagyobb fekete-tengeri kőolaj-finomítója, a Petromidia, ami átmenetileg szűkítheti az üzemanyag-kínálatot és felfelé hajthatja az árakat a térségben. A karbantartási leállás nem éppen a legjobb időben jön, ugyanis Románia finomítói kapacitása már így is csökkent a szankciók miatt.

A Petromidia finomítót a Rompetrol Rafinare üzemelteti, mely többségi tulajdonosa a KMG International csoport, a kazah állami olajvállalat, a KazMunayGaz részeként. A román állam 45 százalékos részesedéssel rendelkezik a társaságban. A létesítmény kazahsztáni eredetű nyersolajat dolgoz fel, és a közlés szerint márciusban húsznapos, előre tervezett nagyjavítás miatt áll le.
A vállalat közleménye szerint a karbantartás idején is teljesítik szerződéses kötelezettségeiket:
a vevők kiszolgálását saját készletekből, illetve a KMG International kereskedelmi részlegének támogatásával biztosítják.
A piaci szereplők ugyanakkor arra számítanak, hogy a kínálat átmeneti szűkülése felfelé nyomhatja az árakat, különösen, ha a régióban más ellátási zavar is jelentkezik.
Romániában a Petromidia mellett működik a Petrobrazi finomító is, amely az OMV Petrom tulajdonában van, a társaság többségi tulajdonosa az osztrák OMV. A harmadik romániai finomító az orosz Lukoil érdekeltsége, az azonban a nemzetközi szankciók következtében leállt. Az energiaügyi minisztérium korábbi tájékoztatása szerint ezzel az ország finomítói kapacitásának mintegy ötöde esett ki, ugyanakkor a kieső mennyiséget a piaci szereplők képesek pótolni.
A Lukoil romániai jelenléte azonban túlmutat a finomítón: mintegy 320 töltőállomást üzemeltet az országban, és tengeri kutatási jogosultságokkal is rendelkezik a Fekete-tenger egyes blokkjain.
A vállalat 85 százalékos részesedéssel bír a Trident és az Est Rapsodia blokkokban, kisebbségi tulajdonos a román állami gáztermelő, a Romgaz. A kutatási engedély 2026 első felében jár le.
A román kormány azt tervezi, hogy a Lukoil romániai eszközeit állami felügyelet alá vonja, hasonlóan más uniós országok – például Bulgária – gyakorlatához, hogy a működés a szankciók betartása mellett is folyamatos maradjon. Február elején – mint egy bukaresti bírósági dokumentumból kiderült – a Lukoil vis maiorra hivatkozva jelezte: nem tudja folytatni a tengeri kutatási tevékenységet.
A következő hetekben az lesz a kulcskérdés, hogy a készletek és az alternatív források mennyiben tudják tompítani a kínálati szűkülés hatását az üzemanyagárakban.
A román finomítói kapacitások szűkülése ismét ráirányítja a figyelmet a régiós ellátásbiztonság kérdésére, amely Magyarországon is élénk vitát váltott ki a Barátság kőolajvezeték januári leállása után. A magyar kormány álláspontja szerint az orosz olaj kizárása jelentős drágulást okozna , akár 1000 forint körüli benzinárat is eredményezve, miközben az Ural és a Brent típus közötti 13-14 dolláros (mintegy 4700-5100 forintos) hordónkénti különbség versenyelőnyt jelent.
A hazai árak jelenleg 20-25 forinttal alacsonyabbak a romániai szintnél,
ahol február közepén a benzin mintegy 579 forintba, a gázolaj pedig 601 forintba került literenként. A vita középpontjában az áll, hogy az orosz olajról való leválás milyen költségvetési és ellátási kockázatokkal járna, különösen a régiós kínálat szűkülése és az Adria vezeték korlátai miatt.


