Irán máris előhozta az energiavámpírokat, pánik szélén egy EU-tag – a magyaroknak rémisztő a tanulság
Példátlan támadás érte a magyar rezsicsökkentést Ukrajna felől a Barátság kőolajvezeték lezárásával. Még súlyosabbá teszi ezt az iráni konfliktus, amely rendkívül tanulságos eseményekhez vezetett egy európai uniós tagállamban. Ahol pedig nem olyan hatalmas lobbierejű energiavállalatokkal kell szembenézniük a háztartásoknak, mint például a Shell, amely Kijevvel szövetséges, a magyar választás megnyerésére törekvő Tisza Párt fő energiapolitikusát, Kapitány Istvánt delegálta.

Ismeretes, az iraki konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása az olajárak felszökéséhez vezetett Európában is, pedig ezen az útvonalon főleg ázsiai országok ellátása zajlott. Még súlyosabb a helyzet a földgázzal, mivel a vezetéken szállítható olcsó orosz energiahordozót az Európai Unió drága amerikai, illetve katari cseppfolyós gázzal (LNG-vel) pótolta. Az utóbbi szállítás leállt.
Beszámoltunk róla, a német benzinkutakat megrohanták a szélsőséges drágulástól tartó autósok, hasonló jelentések az Egyesült Királyságból is érkeztek.
Az Európában irányadó TTF-földgáz ára az áprilisi határidőre szerdán 54,3 euró körül volt megawattóránként, ami több mint kétszerese a a két hónappal ezelőttinek, és 70 százalékkal haladja meg az Irán elleni szombati amerikai támadást megelőző szintet.
A gázárral nincs mit kezdeni, az európai energiaszegények számára a remény, hogy nem jön vissza a hideg időjárás. A benzinárat illetően a hatóságok nyugtatgatják az autósokat. Persze azt senki nem tudja megígérni, hogy nem szökik fel tényleg az üzemanyagok ára, sőt már azon is törik a fejüket az elemzők, hogy az Európai Unió egésze nem zuhan-e válságba, ha az iraki konfliktus hetekig tart.
Egy olyan ország, amely nem gázt használ, mégis tanulságos a példája
Érdekes módon a sajtójelentések tanulsága szerint az aggodalmak azokban az országokban a legerősebbek, amelyek a másfél évtizeddel ezelőtti euróövezeti válság közvetlen érintettjei voltak, beleértve az iráni fejlemények miatt Washingtonnal konfliktusba keveredett spanyolokat, illetve az olaszokat és a franciákat is.
Talán a legérdekesebbek és tanulságosabbak egy másik olyan EU-tag eseményei, amelyet annak idején az euróválság által legsúlyosabban érintett „perifériás” országok közé soroltak.
A fergetegesen növekvő ír gazdaság azóta elképesztő sebességgel csökkentette GDP-arányos államadósságát és az unió leggazdagabb országai közé emelkedett. Ami nem azt jelenti, hogy nincs energiaszegénység. Gondolhatnánk: a gáz árának emelkedése lehet, ami leginkább megrémíti a veszélyeztetett íreket, de nem.
A földgáz általában fontos Európában a háztartások számára, de nagy különbségek alakultak ki abban a tekintetben, hogy hol milyen arányban használják más energiaforrásokhoz, például az áramhoz vagy a központi fűtéshez mérten.
Az íreknél is van gáz, Dublinban például a háztartások majdnem 70 százalékánál, vidéken azonban inkább fűtőolajat használnak, vannak olyan régiók is, ahol domináns mértékben.
Nem is a Közel-Keletről jön az olaj, mégis rakéta üzemmódba kapcsolt az ára
A fűtőolajat használó derék írek, főleg vidéken mit láthattak gyakorlatilag azonnal az iráni konfliktus kirobbanása után? Egy 500 literes feltöltés átlagára március 1-jén még 503,06 euró volt, kedden már 619,66, de például Wicklow megyében 648,84, Dublin megyében 662,97 euró. Ezt nevezem kasszírozásnak, csettint Jockey Hewing.
Az ellenzéki szociáldemokrata párt „felháborítónak” nevezte a drágítást, és felszólította a kormányt, hogy indítson vizsgálatot. Micheál Martin miniszterelnök kijelentette: „nincs mentség arra, hogy emelkedjenek az árak a benzinkutakon – vagy bárhol máshol”, mivel az ír olaj
az Északi-tengerről érkezik, és nem szeretnénk semmilyen árdrágítást.
Tudjuk, ez az érvelés nem helytálló abból a szempontból, hogy az energia világpiaci termék: ha egyik helyen felszöknek az árak, azok máshol is követni fogják, főleg ha tartós változástól tartanak. (Még a rezsicsökkentést alkalmazó Magyarország sem hagyhatja figyelmen kívül a világpiaci árakat – a megvédett háztartások a különbözeteket azért nem veszik észre, mert ezek a rezsicsökkentésre létrehozott alapot növelik, vagy csökkentik.)
De hát akkor ezek most megtalálták az ürügyet, hogy lenyúzzák a bőrünket?
Több alapja lehet a szociáldemokrata energiaügyi szóvivő, Jennifer Whitmore érvelésének, aki szerint az áremelés azért felháborító, mert
azok a cégek, amelyek ma fűtőolajat árulnak, nem a konfliktus után megemelt áron vásárolt készleteket adják el, hanem a már raktáron lévő készletet.
Az általunk látott áremelkedések tehát nyilvánvalóan a profitra hajtanak.
Ezt a jelenséget mi magunk is ismerjük, sőt a nyugatiaknál még jellemzőbb is a közép-európai országok vállalataira.
Az energiaválságot például több szektorban is felhasználták profitszerzésre indokolatlan, időként eszement ütemű drágítással. Amit aztán a vállalatok sohasem „adtak vissza” a fogyasztóknak, amikor pedig a háború kitörése keltette energiaárhullám már levonult.
Az iráni konfliktus, a Barátság-botrány, az írek, Magyar Péter Jockey Hewingja és a gáz ára
Megnéztük, milyen vállalatok drágíthattak most az iráni konfliktusra hivatkozva az íreknél, azzal a gyanúval, hogy az erre a fajta viselkedésre hajlamos multik lehetnek a háttérben.
Tévesnek bizonyult a megérzés, a regionális fűtőolaj-ellátók közt olyan neveket találtunk, mint
- Klass Oil,
- Morris Oil,
- Euro Oil,
- Dan Oil,
- Power Oil,
és a fő tulajdonosok közt sem nyüzsögnek a külföldi multik.
Annál tanulságosabb az ír történet. Ha az ír vállalatok megengedték maguknak ezt a profihajhászást, mire képesek az olyan hatalmas lobbierejű multik, mint a Tisza Párt fő energiapolitikusát delegáló Shell, ha az iráni konfliktust – netán adott esetben a Magyarország elleni olajblokádot – használhatják ki a háztartásokkal, netán egész államokkal szemben?
A Shellről konkrétan tudjuk, hogy az energiaválság és a háború legnagyobb nyertesei közé tartozott, és a csak néhány napja kitört iráni háborún is kaszálni fognak. Röviden szólva: nem a rezsicsökkentés vállalata. Nem is a békéé.
Az EU egyik leggazdagabb tagállamában, az íreknél a következőképp fest a helyzet a helyi Jockey Hewingok és a háztartások viszonylatában.
- Az áremelkedések akkor történtek, amikor kiderült, hogy Írországban tavaly decemberben közel 320 ezer ember nem tudta kifizetni a villanyszámláját.
- A Közműszabályozási Bizottság szerint azok száma, akik elmaradásban vannak energiaszámláikkal, 20 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.


