Az iráni háború több szempontból sújtja Magyarországot – elárulták az elemzők, mikor kell számítani a legrosszabbra
Magyarország energiaimportőr országként folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy mi történik a Közel-Keleten. Az elmúlt napok fejleményei sajnos ismét romló helyzetre utalnak: az amerikaiak szárazföldi beavatkozást emlegetnek, Izrael pedig tűz alá vette Irán legnagyobb földgázmezőjét, amire válaszul Irán újra csapásokat mért az öböl menti monarchiákra. Utóbbi támadások közül leginkább a Katar LNG exportterminálját ért katonai csapás a legfájdalmasabb a világ gázimportőrjei számára. Az öbölbéli monarchiák már érthető módon nagyon dühösek: Szaúd-Arábia konkrétan katonai csapásokkal fenyegette Iránt – sorolta legfrissebb elemzésében az MBH Bank Elemzési Centruma.
A mostani helyzetben a gazdasági előrejelzők számára a prognózisok újraírásának sürgető feladata a közel-keleti helyzet megoldásával kapcsolatos találgatássá egyszerűsödött. Azt ugyanis elég jól lehet sejteni, hogy tartósan 90, 110 vagy 150 dolláros hordónkénti olajár, illetve 50, 70 vagy mondjuk 120 eurós megawattóránkénti gázár mit jelentene az infláció, a GDP, a kamatpálya vagy akár a forintárfolyam szempontjából.
Az elemzés szerint jelentős a nyomás a nyersolaj piacán: hiszen év végére 80-85 dollár közötti Brent olaj látszik a határidős árazásokban, jövőre pedig 80 dollár alá mehet az ár a piaci szereplők szerint, miközben a legközelebbi határidő ára bőven 100 dollár felett volt az elmúlt napokban már. Bár rémisztő hírek érkeznek jelenleg a Közel-Keletről, ezért könnyen lehet, hogy ezek a piaci várakozások idővel hamisnak bizonyulnak.
A földgázhelyzet szintén fontos Magyarországnak, és a napokban itt ismét nagy ugrás történt, csütörtökön már 70 euró fölött is volt a holland TTF-gáz ára, péntek reggel pedig 61 és 62 euró körül állt a jegyzés. Eközben ezen a piacon jóval kevésbé számítanak a szereplők rövid távon megnyugvásra: év végére is csak kismértékben eshet 60 euró alá az ár. Azonban ezek az árak még nagyon messze vannak a 2022-ben kitört orosz–ukrán háború előtt kialakuló, majd azt követő szintektől.
Az elmúlt években ugyanis Európa a csővezetékes gáz jelentős részét lecserélte LNG-re, így az Amerikai Egyesült Államok felől is érkeznek szállítmányok, ami vélhetően meg tudja akadályozni, hogy a négy évvel ezelőtti piaci helyzet alakuljon ki.
A jegybankok is fél szemmel Irán felé tekintenek
Érdekes, hogy eközben az olajpiacon látott, relatív optimizmus a kamatvárakozásokban nem igazán tükröződik. A Fedtől az idei évre nem egész egy hónappal ezelőtt várt két kamatcsökkentést a befektetők lényegében kiárazták, az EKB-tól pedig két kamatemelést várnak – pedig egy hónapja még arról ment a vita, hogy megkockáztatja-e az EKB a további lazítást. Ami még érdekesebb, hogy Magyarországon mekkorát fordult a világ a kamatvárakozásokkal: a piaci szereplők február végén még bőven 6 százalék alatti alapkamatot áraztak az idei év végére, addig most már 6,5 százalék feletti szintet látnak, ami a piacok szolgai másolása esetén ugye kamatemelést jelentene az Magyar Nemzeti Bank részéről. Bár az MNB még nem tette meg tétjeit, az elmúlt napok kamatdöntései a Fedtől és az EKB-tól inkább nyugalmat sugároztak.
Mindezek inkább tartást indokolnak az MNB részéről is a következő hónapokra. Az inflációs kép például (a februári 1,5 százalékos éves adattal) nagyon jól alakult a konfliktus kirobbanását megelőző hónapokban, így még körülbelül a jelenlegi energiaárak mellett sem kell arra számítani, hogy az idei inflációs átlag 3,5-4 százalék fölé emelkedne. (Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kormány védett árat vezetett be az üzemanyagra, ami mérsékli az inflációs hatásokat – arra persze figyelni kell, hogy ne legyen üzemanyaghiány).
Ez várhat Magyarországra elhúzódó közel-keleti konfliktus esetén
Az MBH Bank Elemzési Centruma hangsúlyozta, hogy Magyarország szempontjából az energiaárak alakulása a legfontosabb, mivel továbbra is jelentős nettó importőr az ország. Hazánk 2025-ben 11,2 milliárd eurónyi energiát importált, amiből reexportra is elég sok került. Már a mostani helyzet is több milliárd euróval rontja a külkereskedelmi mérleget, ami várhatóan a folyó fizetési mérleget az eddigi enyhe többletéből nulla körüli szintig (esetleg kis negatívba) viheti le idén.
„Ez még nem dráma, de egyértelműen a korábbiakhoz képest rosszabb külső egyensúlyi pályával kell számolni. És mivel az export nem fog a korábban várthoz képest jobban alakulni (sőt), mindez a GDP-t is körülbelül ilyen mértékben hozhatja lefelé idén, azaz a korábban várt, 2-2,5 százalék körüli növekedés helyett valahol 1,5 százalék körül lehet idén a hazai gazdaság reálnövekedése. A forint gyengébb pályája nem meglepő ebben a helyzetben, ugyanakkor az iráni konfliktus kirobbanása előtt már kissé pesszimista, 390-es év végi forint-euró előrejelzésünket egyelőre tartjuk. Az MNB ugyanis várhatóan nem tolerálná, ha a forint árfolyama nagyon elszaladna felfelé, ezért, ha tovább romlana a helyzet, akkor a kamatok emelésével válaszolna” – írta az elemzésben Árokszállási Zoltán, az Elemzési Centrum igazgatója.
Kérdés, hogy mi lesz így a költségvetéssel. Az idei, 5 százalék feletti hiány már februárban is valószínűnek tűnt, és a korábban vártnál magasabb lehet, elsősorban amiatt, mert a kormány jelenleg védi a háztartási szektort a nemzetközi gázárak emelkedésétől. A romló növekedés és a magasabb állami rezsivédelmi kiadások 0,3 százalékponttal ronthatják a költségvetés GDP-arányos egyenlegét idén, ami így meghaladhatja az 5,5 százalékot.
„Lehet a fentieknél rosszabb is? Nos, igen, ezt egyáltalán nem lehet kizárni. De egyelőre az olajpiac nem ezt árazza, és abban reménykedünk, hogy az olajpiaci szereplőknek igaza lesz majd. De ilyen helyzetben nem árt felkészülni arra, hogy mi lesz, ha ez mégsem jönne be. Nyilvánvalóan tartósan (2027-re átnyúlóan) és érdemben 100 dollár feletti olajár, illetve 80-100 eurót közelítő, vagy meghaladó gázár mellett a fent leírt magyar GDP és inflációs pálya is rosszabb lenne, és minden bizonnyal nem lehetne ilyen helyzetben a kamatemelést sem elkerülni idehaza. De itt még nem tartunk” – zártul az MBH Bank elemzése.
