Újabb nyersanyagsokk jöhet, Oroszország exportkorlátozással boríthatja a piacot – még inkább szűkül a nagyon keresett alapanyag kínálata
Oroszország ideiglenes exportkorlátozásokat vezetett be a héliumra annak érdekében, hogy stabilan biztosítsa a belföldi ellátást – írja a Reuters az orosz kormány keddi közlésére hivatkozva.
A rendelet a héliumot is felvette azon termékek listájára, amelyek exportjához az Eurázsiai Gazdasági Unión (EEU) kívül külön kormányzati engedély szükséges.
A hélium ugyanis semmivel sem helyettesíthető a csipgyártásban.
Az új szabályozás 2027 végéig marad érvényben.
A Közel-Keleten zajló háború már eleve szűkítette a hélium kínálatát, amit a Kreml döntése most tovább csökkent.
A hélium nem csak a csipgyártás elengedhetetlen alapanyaga
A héliumot a csipgyártás több kulcsfontosságú fázisában is alkalmazzák, például hűtésre, szivárgásérzékelésre és precíziós gyártási folyamatokban. A gáz ezen kívül fontos az MRI-vizsgálatoknál, optikai szálak gyártásában, hegesztésnél, szivárgásérzékeléshez és légzsákok felfújásához, a léggömbök és a léghajók működtetéséhez.
Bár a légkörben is megtalálható, az ipari hélium nagy része a földgázmezőkből származik, a feldolgozásakor, különösen a cseppfolyósított földgáz (LNG) kinyerése során választják ki, azaz az LNG-termelés mellékterméke.
A Gazprombank elemzői szerint
Oroszország a világ harmadik legnagyobb héliumtermelője, a földgázfeldolgozás melléktermékeként előállított gáz globális kínálatának mintegy 8 százalékát adja.
Belföldön a hélium kulcsfontosságú az optikai szálak gyártásában, amelyeket egyre inkább a hadsereg használ drónok irányítására.
Múlt héten Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a közel-keleti háború okozta globális ellátási zavarok új kereskedelmi lehetőségeket nyitottak meg Oroszország előtt, ugyanakkor a belföldi árstabilitás továbbra is elsődleges szempont.
Hozzátette, hogy a hélium azon termékek közé tartozik, amelyek exportját Oroszország növelheti. A Gazprom Amuri Gázfeldolgozó Üzeme a Távol-Keleten Oroszország legnagyobb héliumtermelője – mutatott rá a hírügynökség.
Oroszország ugyanakkor jelentősen elmarad az Egyesült Államok és Katar mögött: a közel-keleti ország 2025-ben a globális kínálat több mint egyharmadát adta.
Oroszország akkor korlátozta a kivitelét, amikor a hélium kínálata már így is drasztikusan visszaesett és a csipgyártás csúcsra járatott a mesterséges intelligencia miatt
Mint márciusban is megírtuk, a globális olaj- és gázellátáson kívül egyre több más szektort is veszélyeztet a iráni háború. Ezek közé tartozik a félvezetőgyártás is, amely számára létfontosságú a hélium, annak pedig az Egyesült Államok után messze Katar a legnagyobb exportőre. Mivel a hélium ráadásul semmivel sem helyettesíthető, Katar kiesése elhúzódó válság esetén jelentős ellátási zavarokat okoz.
A problémára a Reuters március eleji tudósítása szerint már az iráni háború kitörése után pár nappal figyelmeztettek Dél-Koreában, ahol a globálisan felhasznált memóriacsipek kétharmadát gyártják, miután Katar leállította a cseppfolyósított földgáz (LNG) gyártását egy iráni támadás miatt.
A csapás ráadásul akkor érte a félvezetőipart, amikor a mesterséges intelligenciához használt adatközpontok jelentette növekvő kereslet egyébként is súlyos ellátási gondokat okoz az okostelefon-, a laptop- és az autógyártók számára.
