Brutális sarcot vet ki Brüsszel, ezt sokan nyögik majd – van három kivételezett, akik megússzák
Az uniós kormányok és az európai parlamenti képviselők hétfő este megállapodásra jutottak arról, hogy 50 százalékra emelik az acélipart érintő vámot – számolt be az Euroactiv.
Ez azt jelenti, hogy
az Európai Unió megduplázza a külföldi acélra kivetett vámokat, amivel az a célja, hogy megvédje a nehéz helyzetben lévő európai iparágat az olcsó kínai import ellen.
Az Európai Unió kormányai és az Európai Parlament képviselői ezenkívül abban is megegyeztek, hogy 47 százalékkal csökkentik azt a mennyiséget, amelyre még nem vonatkozik a vám. A megállapodás értelmében a vámmentes importkvótát évi 18,3 millió tonnára csökkentik, ami megegyezik az EU 2013-as acélimportjának teljes mennyiségével.
Az új intézkedések minden importált termékre vonatkoznak, kivéve az Európai Gazdasági Térség tagjait, vagyis Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát.
Az új szabályok felváltják a jelenlegi és június végén lejáró, ideiglenes mechanizmust, amely 25 százalékos vámot vet ki a meghatározott importkvóták feletti mennyiségre.
A megállapodás egyelőre ideiglenes, hivatalos elfogadásához még szükséges az Európai Tanács és az Európai Parlament jóváhagyása.
Az európai acélipar megerősítése bő egy évtizede időszerű
„Az európai acélipar szerkezete és globális pozíciója alapvető fontosságú stratégiai autonómiánk és ipari erőnk szempontjából. Ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy figyelmen kívül hagyjuk a globális túlkapacitás kritikus szintre emelkedését” – magyarázta Maros Sefcovic, az EU kereskedelmi biztosa. Szerinte:
A mai megállapodás segít megteremteni a szükséges stabilitást ahhoz, hogy az európai termelők megerősödhessenek.
Az EU szerint 2013-ban billent ki az egyensúly a piacon a túltermelés nyomán – elsősorban Kína miatt, amely jelentős állami támogatással segíti acéliparát, és ma már a világ acéltermelésének több mint felét adja.
Az Európai Bizottság egészen 2025 októberéig várt, amikor is elindította azt a jogi folyamatot, amely a fenti megállapodáshoz vezetett.
A bizottság elképzelése szerint az új mechanizmust kétévente, a teljes szabályozás bevezetését követően pedig ötévente felülvizsgálják, hogy a piaci trendekhez és a túltermeléshez igazítsák.
Az uniós ipar képviselői régóta sürgetik a szigorúbb intézkedéseket. Henrik Adam, a Tata Steel Europe vezérigazgatója ősszel a Bloombergnek hangsúlyozta: ha nem állítanak fel erős határokat az alulárazott acél behozatala előtt, az európai autó-, teherautó-, akkumulátor- és szélturbinagyártás nem lesz képes hazai acélra támaszkodni.
Az új mechanizmus bevezetése komoly fordulat az EU acélpolitikájában: a hazai gyártók számára évtizedek óta nem látott védelmet biztosít, miközben a globális kereskedelmi feszültségeket is új szintre emelheti.
A helyi acélipar megvédése érdekében Donald Trump is lépett tavaly az Egyesült Államokban: márciusban 25, júniusban pedig 50 százalékos vámot vetett ki több országból jövő importra. Habár februárban a Legfelsőbb Bíróság az amerikai elnök több vámintézkedését eltörölte, az acéliparra vonatkozókat helyben hagyta.
