Vége a stratégiai nyugalomnak, Kína most tényleg bepöccent: egyszerre csapott le az USA-ra és az európai szövetségesekre
Kína Európától eltérően felkészült az iráni háború hatásaira, teletankolta energiatartalékait, és megengedhette magának, hogy hátradőlve figyelje az eseményeket. A stratégiai nyugalomból kedden lett stratégiai offenzíva: Hszi Csin-Ping elnök és pártvezető egy olyan európai kormányfő látogatását használta fel a világpolitikai visszavágásra, aki különösen rossz viszonyba keveredett az iráni háborút megindító Egyesült Államokkal. Peking fejest ugrott Nyugat dirigálta világrendben, a transzatlanti katonai-gazdasági szövetségben és az Európai Unióban támadt rések kihasználásába.
A keddi napon Pedro Sánchez spanyol kormányfő látogatott Pekingbe. A szocialista miniszterelnök többszörösen és trendszerűen konfliktusba keveredett Donald Trump amerikai elnökkel.
Csak dióhéjban: Spanyolország volt az egyetlen NATO-szövetséges, aki nem volt hajlandó teljesíteni Trump követelését a nagyobb hozzájárulásra katonai szövetség kiadásaihoz, nyersen támadta Washingtont az iráni háború kirobbantása miatt, és még Washington múlt heti békekötési kezdeményezésére is azt mondta: nem fog tapsolni "azoknak, akik felgyújtották a világot, csak azért, mert egy vödörrel tűnnek fel".
Trump egyébként nyílt konfliktusba keveredett a többi európai szövetségessel is, amiért azok nem voltak hajlandók segíteni erőfeszítéseit az Irán leírta Hormuzi-szoros megnyitására. A NATO-t papírtigrisnek titulálta, olajat öntve az aggodalmakra, hogy a transzatlanti katonai szövetség akár fel is bomolhat.
Hszi Csin-ping hátradőlve figyelt.
Mit mondott azonban az USA fő világriválisa, Kína elnöke, amikor kedden találkozott Trump egyik fő európai ellenlábasával, Sánchezzel? A Bloomberg így idézi:
A nemzetközi rend zűrzavarba süllyed.
Az amerikai hírügynökség a következőképpen írja le a hátteret, miközben a béketárgyalások hértvégi kudarca után már az amerikaiak is blokkolják a világ energiakereskedelmében kulcsfontosságú szorost:
Iráni háború: Peking stabilizáló erőnek mutatja magát a Washington erőltette zűrzavarral szemben
A megjegyzések – amelyek Hszi első nyilvános megszólalásai az iráni háborúról a több mint egy hónapja tartó konfliktus kezdete óta – azt követően hangzottak el, hogy világszerte több vezető is Pekingbe látogatott, és kedden olyan friss gazdasági adatok jelentek meg, amelyek szerint a háború márciusban jelentős visszaesést okozott a kínai exportban. Hszi országát stabilizáló erőként állította be egy olyan világban, amelyet Donald Trump kiszámíthatatlan kereskedelmi és külpolitikai megközelítése zavarba hoz.
Ezt most senki nem érti: máris áttörte az első tankhajó az amerikai blokádot a Hormuzi-szorosban - 250 ezer tonna rakományt hozott ki a kínai legénység
A Hormuzi-szoros amerikai blokádja ellenére is sikeresen átkelt egy szankcionált kínai tartályhajó. A Rich Starry lehet az első hajó, amely a zárlat kezdete óta elhagyta a Perzsa-öblöt. Ez azt jelenti, hogy a kulcsfontosságú tengeri útvonalat jelentő Hormuzi-szoros ellenőrzése továbbra is kihívás az amerikaiak számára. Ráadásul szoros szövetségesei is ellene munkálkodnak.
Lepapírtigrisezni a nyugati katonai szövetséget az amerikai elnöknek, elképesztő fejlemény ez is, és Pekingben most megérkezett a másik korábban elképzelhetetlen is egy NATO-tag ország kormányfőjének kijelentései formájában.
A Bloomberg arról számol be: a Trumppal feszült viszonyba került Spanyolország kínai beavatkozást sürget az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújának lezárása érdekében.
Nagyon nehéznek tűnik számomra más olyan közvetítőket találni, akik képesek lennének megoldani az Iránban és a Hormuzi-szorosban kialakult helyzetet Kínán kívül
– idézik Sánchezt a kínai fővárosból. „Bármilyen erőfeszítés” Kína részéről a háború leállítására nemcsak „üdvözlendő, hanem nagyon is szükséges” – tette hozzá a spanyol kormányfő.
Peking ebben az értelemben máris sikerrel választotta le az amerikaiakról legalábbhis egyes NATO-szövetégeseit. Sánchez egyébként nem sokkal azután beszélt, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elárulta: kétnaponta egymilliárd eurós többletköltséget okoz az Európai Uniónak az iráni háború az energiaszámlán, anélkül hogy egyetlen molekulát kapna pluszban (és egyetlen hajóágyút elsütne – tehetjük hozzá).
A Nyugat diktálta világrenddel együtt Peking az EU-ra is rátámadt: ne packázzatok velünk
A brüsszeli csúcsbürokrata nem tért ki rá, hogy a pluszköltség az energiakontón arra a csillagászati méretű pluszkiadásra épül rá, amit az ötödik éve tartó ukrajnai háború okoz az EU-nak. Ebben az ügyben Kína ugyanúgy békekötést sürget rég, mint az iráni esetben, a nyugati nyomás ellenére nem volt hajlandó elítélni a támadó oroszokat, és örömmel vásárolja az EU-ból kitiltott olcsó orosz energiát. Az EU-ban közben visszatérő vádak érik, hogy Moszkvát segíti.
Miközben Hszi nyíltan kiosztotta az Egyesült Államokat – és csatlakozott hozzá a kedden vörös szőnyegen ugyancsak Pekingbe érkezett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is –, a kínai nemzetközi szócső, a Global Times egyidejűleg az amerikaiakkal fasírtba került Európai Uniónak is visszatámadt, mégpedig Peking részéről szokatlanul heves formában.
A lap címoldalán egyszerre szerepelt, hogy Hszi Sánchezzel az oldalán felveszi a harcot a Washington által megvalósíani kívánt dzsungeltörvény ellen, a nemzetközi rend érdekében, Hszi elnök négypontos közel-keleti békejavaslata és egy cikk, ami új fejlemények híján is arra figyelmezteti az EU-t, hogy hagyjon fel a Kína ellen főzött protekcionista és ideologikus kereskedelempolitika alkalmazásával, mert baj lesz.
A lapban idézett kínai "bennfentes" üzenete, hogy Európa ne álljon Kína ellenlábasának, mert keményen ráfarag.
Kína számára nem ismeretlenek a kereskedelmi háborúk, és nem is rettenti meg őket. Ha az EU kereskedelmi háborút provokál, Kína gyorsan és határozottan válaszol. Ugyanakkor bármilyen eszkaláció – nemhogy egy teljes körű kereskedelmi háború – mindkét félnek ártana, megzavarná a globális ipari és ellátási láncokat, és visszafogná a világgazdasági növekedést
– idézi a lap.
Már csak kortünetszerű háttérként fűzzük hozzá, Lavrov ugyanazt a kifejezést használta a Moszkvát fegyverekkel is támogató Irán elleni amerikai támadásra, ami az ukrajnai háború 2022. februári kitörése óta milliószor hangzott el az orosz támadásról az EU-ban, és egyébként Amerikában is: provokálatlan agresszió.
Mutatjuk az olajválság királyait: ők ültek a trónra Putyinnal a közel-keleti konfliktus alatt – rakétaként lőtt ki az árfolyam
Továbbra is feszült a helyzet a Közel-Keleten. Az Egyesült Államok blokád alá vette a Hormuzi-szorost, az olajárak továbbra is száz dollár környékén, a szakértők pedig kongatják a vészharangokat, de a káosznak vannak nyertesei is.
