Sajtóértesülések szerint a MEH tavalyi megkeresésére az orosz olajcég időközben kielégítő válaszokat adott, így lassan sor kerülhet a Szurgut bejegyzésére a Mol részvénykönyvében. Ugyanakkor piaci információk szerint a Szurgut-MEH történethez időközben a PSZÁF is csatlakozott, így amíg a pénzügyi felügyelet vizsgálata zajlik, addig a MEH eljárását felfüggesztették.
Amennyiben ezek a vizsgálatok pozitív eredménnyel zárulnak, akkor elképzelhető, hogy a részvénykönyvi bejegyzést követően a Szurgut részt vehet a Mol április végi közgyűlésén (természetesen csak akkor, ha a Szurgut április 20-ig bekerül a részvénykönyvbe).
Van, ahol már hűteni kell a gazdaságot. Legalábbis az ausztrál jegybank újabb 25 bázispontos kamatemelése ezt sugallja a piaci szereplők számára, hisz október óta ez már az ötödik monetáris szigorítást jelenti (jelenleg 4,25 százalék az alapkamat), bár a mostani lépés kicsit meglepte a piacot, hisz 23 elemzőből csak 13 várt kamatemelést.
A G20-as országok közül Ausztrália az első, aki a szigorúbb monetáris politika pályájára lépett, mivel a gazdasági indikátorok a fellendülés erősödéséről tesznek tanúbizonyságot, többek közt az ország jelentős nyersanyagkészleteinek, amire Kína folyamatos keresletet támaszt, illetve az is sokkal egészségesebb formákat ölt, szemben az amerikai állapotokhoz képest, bár tény, hogy a lakásárak egyre magasabb szintre kerülnek, ami megkongathatja a vészharangot.
Mindenesetre érdekes azt látni, hogy Ausztrália mellett már Kína és India is igyekszik meghúzni a gyeplőt az elmúlt időszak stimulusai után, mivel egyre több aggódó hang fogalmazódik meg az esetleges eszköz árlufik kialakulásával kapcsolatban, hisz mindenki az ázsiai régióban látja a növekedési potenciált, illetve azt, hogy a térség fogja kihúzni a világgazdaságot a gödörből, ami még sok káros hatással párosulhat.
