Kisbefektetői szempontból hogyan telt az év a Budapesti Értéktőzsdén?
Óriási átalakulás és fellendülés jellemző a magánbefektetőknél. Ez részben az elmúlt évek emelkedő árfolyamaival magyarázható, ami a kisbefektetők figyelmét is felkeltette. A BUX is átlépte a 40 ezer pontot, erről korábban csak suttogtunk a szakmában, hiszen sokáig a 30 500 pont volt a csúcs. Ezt akkor érte el a mutató, amikor a Molt meg akarta venni az OMV, és ezért a hazai olajcég saját részvényeket vásárolt. Az OTP is ekkor járt 10 970 forintnál, és tíz év kellett, hogy újra erre a szintre érjen a kurzus. A BUX lassan, de magára talált. A másik nagy lökést a sztorik adták a pesti parketten. Ez alatt nem csak árfolyam-emelkedést lehet érteni, ha az kiszámítható és érthető, akkor nem is igazi sztori. Viszont ami a Konzum, az Opus, majd az Appeninn részvényeivel történt, az felkeltette a kisbefektetők érdeklődését. Az árfolyamok száguldásához a lakossági befektetők is hozzájárultak. Nemcsak többszörösére emelkedett a kurzus, hanem több nagyságrenddel lőtt ki. Ilyenre még nem volt példa a hazai részvénypiacon. Most kiderült, hogy a lakossági akarat hova tudja mozdítani az árfolyamot.
Mindez milyen hatással volt a többi részvényre?
A három ralija magával húzta a többi kispapírt is. Ehhez hozzájárul, hogy a közepes papírok piaca is sokat fejlődött az elmúlt években. Sokáig csak a blue chipek és a nagyon kis papírok voltak a BÉT-en, mostanra a kettő közé is beért néhány részvény. A középkategória a forgalomból is elég nagy mértékben részesedik.
Mi kell ahhoz, hogy a kisbefektetői érdeklődés fennmaradjon vagy fokozódjon?
Azon múlik minden, hogy meddig él tovább a sztori. Szerintem amúgy mindenképpen tart még egy darabig. Nem sokat tudunk a jövőbeni tervekről, de az látszik, hogy a Konzum–Opus–Appeninn hármasnál hatalmas tervek vannak. A cégek feltöltésével kapcsolatos elképzelések még részben nyitottak, bár már jó pár elképzelés kirajzolódik. Kérdéses, hogy a hosszú távú működés mennyire lesz jövedelmező, illetve milyen cégekkel bővül még a csoport. A piacon sokat találgatnak, és nagyok a várakozások. Hosszabb távú árazásra akkor lesz mód, ha beáll a tevékenység, és a nyereségtermelő képesség alapján értékelik a cégeket. Az értékelés mindig nehéz, ott van például a Tesla, amely még egy cent nyereséget sem termelt. A befektetői várakozás ott az, hogy a majd felfutó elektromos autózásból húzhatnak komoly hasznot. Ettől még van, aki azt jósolja, hogy öt év múlva nem lesz Tesla, és van, aki szerint a világ legnagyobb autógyártója lesz addigra.
Milyen volt a lakossági érdeklődés a tőzsdén az elmúlt években?
Teljesen ciklikus, utoljára 2008–2009-ben tűnt el teljesen. A rendszerváltás után, még a kárpótlási jegyek cseréjének idején volt egy óriási, felfokozott érdeklődés. Összesen 800 ezren voltak érintettek a tőzsdén, de az elmúlt. Aki nem adta el a részvényeit, az 1997-ben és 1998-ban, az ázsiai és az orosz válság idején hagyta abba a tőzsdézést. A maradék lakossági befektetőt 2001-ben a dotcomválság fordította el a piactól. Ezután 2007-ig egy jó időszakban kapott erőre a lakosság, de őket a 2008–2009-es pénzügyi válság riasztotta el. Az elmúlt évek növekedésének azok adták a bázisát, akik mindezek után megmaradtak.
Mennyire morzsolódtak le a befektetők a rosszabb időszakoknál?
A tőkepiacokon a befektetői kör hagyományosan hét-nyolc évente cserélődik le. Persze van egy bázis, amely akár már több évtizede ott van, de idővel lecserélődnek a részvényesek. Most egy új generáció jelent meg a részvénytulajdonosok között. Mi a BÉT-tel együtt sokat teszünk az oktatás érdekében, de látni kell, hogy ami eddig sem ment gyorsan, az most sem fog. Elképzelhető, hogy a lakossági részvényállomány öt-tíz éven belül megduplázódik, de ez a tempó nem lenne fenntartható, és onnan sem kevésbé rögös út várna ránk.
Már régóta tart a bikapiac, egy korrekció nem vinné el az újabb befektetők nagy részét?
Egy nagyobb korrekciónál mindig tisztul a piac, és sokan belépési lehetőséghez jutnak, ami a mindenkori tetőn nem lehetséges. A korrekció az öntisztulás miatt kötelező. Esésben egyébként jellemzően sokkal nagyobb a forgalom, és egy aktív kereskedő optimálisabban boldogulhat. A lakosság nagyon jó belépési pontokat kaphat, ráadásul a legtöbbjük át is tud vészelni egy nagyobb esést. A korrekciótól nem kell feltétlenül félni, sőt a tőzsdéknek újabb lendületet adhat, és még magasabbra juthatnak mint addig.
Mekkora esélye van, hogy nemsokára véget ér a bikapiac?
A tőzsdék világa a gazdasággal együtt rendkívül ciklikus. Az elmúlt nyolc-kilenc év emelkedésében sokan megszokták, hogy sok pénzt lehet keresni. Egy korrekciós időpont csak találgatás lehet, hiszen egy ilyen nagyon sok tényezőből áll össze. Persze minél több idő telik el, annál közelebb kerülünk a korrekcióhoz. Szerintem, amikor elérkezik, olyan heves lesz, amilyet a világ még nem látott, mert minél hosszabb az emelkedés, annál nagyobb a visszaesés. Itthon 2011-től 2015-ig állt a piac, az elején kerültünk bóvlikategóriába, a végén pedig már egyértelmű volt, hogy befektetésre ajánlott kategóriában leszünk. A hazai csökkenés a nemzetközi trendekkel együtt történhet. Egy komoly, 10-20 százalékos korrekció már időszerű lenne azért, hogy új szereplők léphessenek be. Itt elveszthetjük azokat, akik csak pár hónapra léptek be. Az a jó, ha a tőzsdei folyamatoknak egy közép-, illetve hosszú távon gondolkodó befektetői kör a magja.
Mennyire támogató a részvénypiacok környezete?
Most először áll össze minden. A Magyar Nemzeti Bank a tulajdonosaként is sokat tehet, a BÉT stratégiája is fontos. A szolgáltatói kör velük együtt akar tenni a fellendülésért. Mindezek az állami segítséggel egy soha vissza nem térő alkalmat kínálnak. Vagy most sikerül a tőzsdei felzárkózás a fejlett piacokhoz, vagy a következő évtizedekben nem is lesz rá esély. Most a hangsúly a tőzsdei befektetések megismertetésén van. Emellett különböző ösztönzőkön is dolgozunk a szabályozóval együttműködve. Az is mellettünk szól, hogy bár régen egy szitokszó volt a tőzsde, de ma már világos, hogy enélkül nem működik jól a piacgazdaság. A hozamkörnyezet is a tőzsde felé tereli a befektetőket, hiszen a nulla százaléknál magasabb hozam eléréséhez legalább közepes mértékű kockázatot kell vállalni. Hosszú távon a tőzsde a lakosságnak is optimális lehet kockázati szempontból.
A kispapírok elemzésének és árjegyzésének elindulása mit hozhat?
Nagymértékű forgalomemelkedéssel járhat ennek a beindulása. Ezeknél a papíroknál hiányzott a szakértői kéz, de az elemzésekkel csökkennek a kockázatok. Nem a találgatások világa lesz, hanem vállalatelemzésben jártas szakemberek véleményére alapozhatnak majd a befektetők. A nagypapírokat persze a jelentésekben közölt rengeteg adat miatt könnyebb elemezni, míg egy kispapírnál egyetlen szerződés is hatással lehet a társaság jövőjére. Sok múlik azon is, hogy miként lehet majd ezekkel a cégekkel kommunikálni, mennyire lehet átlátni a folyamatokat, tudni kell arról, melyek a tényleges törekvések. Ha a cégek együttműködnek, akkor a papírban lévő forgalom is magas lesz.
A BÉT tőzsdeélénkítési törekvéseinek milyen valós hatásai lehetnek?
A két évvel ezelőtti tőzsdestratégiáról akkor azt mondtam, hogy rendkívüli kihívásokkal teli, és ha hozzá kellett volna tennem bármit, akkor nem is nagyon tudtam volna. Már akkor boldog emberek lehetünk, ha a stratégia 30 százaléka megvalósul. Ezek a tervek szép lassan beérnek majd. Önmagában a tőzsde szándékai nem elegendők a nagyobb forgalomhoz. Itthon a szolgáltatók szerepvállalása nagyon gyenge, nem divat a lakosságot megcélozni például különböző hirdetésekkel. Nem tudunk sok-sok ezer ügyfelet a piacra hozni, de többet kell tennünk.
Az Xtend piac mennyire lehet sikeres?
Itt is a sztori a lényeg. Ezekbe a középvállalatokba már a korai szakaszban érdemes lehet beszállni. A magyar piac kicsi, így a kínálat szélesítése és a kereslet élénkítése mindenképpen hozhat eredményeket.
Milyen volt 2017 a Random Capital életében?
Az egész piachoz képest óriási mértékben nőtt a forgalmunk. A valódi lakossági körrel csak mi foglalkozunk, a többi szolgáltató inkább a prémiumkategóriát szolgálja. Mi vagyunk mindenki brókercége. A hétköznapi embereknek szolgáltatunk. Tavaly a Random forgalma 105 milliárd forint volt, ehhez képest csak a november 40 milliárd forint feletti forgalmat hozott. A cég az első valóban jó évét zárja, ez profit szempontjából egyébként nem volt cél. Jövőre leszünk tízévesek, ebből nyolc aktív évet töltöttünk a lakossági online szolgáltatásokban. A Random inkább egy informatikai cég, mint befektetési szolgáltató, persze azzal a különbséggel, hogy ellenőrzött piaci körülmények között dolgozunk.
Milyenek az átlagos lakossági befektetők?
Őket leginkább az aktív kereskedés érdekli, ez nem feltétlenül optimális, mert többnyire az keres többet, aki hosszabb távon gondolkodik a tőzsdén. Az elmúlt 23 évben, amióta a szakmában vagyok, nagyon nagyot fejlődött a befektetői hozzáállás. Tudásban, gondolkodásban, kockázatok tudatos vállalásában mutatkozik ez meg. Az ügyfelek aktívak, 70-80 százalékuk egy órán belül megtudja a fontos híreket a részvényeivel kapcsolatban. Egy aktívan daytradelő kereskedő naponta három-négy órát a rendszer közelében van a kereskedési időn belül.
