Nemzeti bajnokokat nevelne a BÉT

A tőzsdecégek GDP-arányos kapitalizációja 22 százalékon állt tavaly év végén. Milyen szinttel lennének elégedettek?

A stratégiánk készítésekor, 2015 végén 15 százalékon állt a mutató, ez az egyik legalacsonyabb adat volt Európában. Akkor a duplázást tűztünk ki célul. Az emelkedést alapvetően két tényező támogatja. Jöhetnek új cégek a piacra, mint a Waberer’s, illetve felvásárlásokkal és apportokkal is növekedhetnek a már tőzsdén lévő cégek. Emellett az elmúlt évek árfolyam-emelkedése is hozzájárul a mutató növekedéséhez, valamint az, hogy a BUX önmagában tempósabban emelkedett, mint a gazdaság. A GDP arányos tőzsdei kapitalizáció a börze országon belüli szerepét, mélységét jellemzi. Minél gazdagabb egy ország, annál nagyobb a GDP arányában mért tőzsdei aktivitás. A skandinávok száz százalék környékén vannak, az angolszászok hagyományosan felette. Persze vannak olyan kivételek, mint Ausztria, ahol a gazdaság ugyan fejlett, de a tőkepiac kevésbé intenzív. A másik irányra is van példa: Kína, India vagy Indonézia gazdasági fejlettsége még nem nagy, de a tőkepiacuk rendkívül korszerű.

Új cégek tőzsdére lépésével is nőhet ez a mutató?

Több olyan vállalat is van, amely már jelezte, hogy bizonyos időn belül meg szeretne jelenni a nyílt piacon. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok, azaz SZIT-ek kategóriájában öt-hat vállalattal tárgyaltunk erről. Közülük két-három még az idén, a többiek pedig jövőre jelenhetnek meg. A többi fő piacra igyekvő cégből öt-hat vette fel velünk a kapcsolatot, ezek közül is egy-kettő mehet idén a tőzsdére, a többiek a tervek szerint jövőre. Ezenkívül a középvállalatoknak szánt Xtend piacon is öt-hat szereplővel tárgyaltunk, közülük kettő-három már idén a tőzsdére léphet. Kis esély van arra, hogy az első fecske még júniusban megérkezik, de a harmadik negyedévben már szinte biztosan ideér. Az Elite Program, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, a BÉT Mentoring Program és az Xtend platform mind hozzájárul ahhoz, hogy a cégek tőzsdére lépése olyan ideális ma Magyarországon, mint még soha.

A kamatkörnyezet mennyire befolyásolja a bevezetéseket?

A kamatok tartósan rekord­alacsony szinten vannak, és ez egy darabig így is maradhat. A kamatok emelkedését érintő várakozások ellenére sem szeretnének egyelőre többen forrást bevonni a tőkepiacról. Az elmúlt időszakban sok szolgáltatást indítottunk be, melyeken keresztül sokkal inkább fókuszba került a tőzsde a magyar vállalatok számára. Ha a bankhitelek drágulnak, akkor ez a tőkeági finanszírozást vonzóbbá teheti. Emellett még az uniós forrásokhoz való hozzáférés hozhat változást. A tőzsdei, piaci finanszírozás ellen hat, ha bőséggel érhető el forrás ingyen vagy kedvező kondíciókkal. Az új EU-s költségvetési ciklusban, 2020-tól vélhetően kevesebb lesz a vissza nem térítendő támogatás. Aki már most tőzsdeképessé teszi a vállalatát, az jelentős versenyelőnyre tehet szert, mert pár hónap alatt bevonhat tőkét részvénykibocsátással vagy akár a kötvénypiacról.

Milyen kihívásokkal szembesülnek a BÉT-re igyekvő cégek?

Központi kérdés a munkaerőhiány, ami a bérekre és ezáltal a nyereségre helyez nagy nyomást. Ezt hatékonyságnöveléssel lehet ellensúlyozni, amihez forrásigényes automatizációs és robotizációs beruházásokra van szükség. Itt léphet be a tőzsde. A mérethatékonyság növelésével, például felvásárlással is javíthatók a kilátások, akár itthon, akár a régióban. Ezt egyébként több tőzsdecég meg is tette az elmúlt években. A kutatás-fejlesztés erősítésére is szükség van. Ez jellemzően nem eszközigényes terület, így a bankok megfelelő fedezet híján nem tudnak hitelt nyújtani, ezért ezen a téren is hangsúlyosabb lehet a tőkepiaci finanszírozás. És akkor még nem is említettem egy olyan „apróságot”, mint hogy a tőzsdei finanszírozás erősen kulturális kérdés is. Ambícióra és sikeréhségre van szükség a növekedéshez és a sikeres tőzsdei megjelenéshez.

A hazai középvállalatok tartanak a tőzsdétől?

Inkább azt mondanám, hogy van némi ismerethiány a hazai vállalatoknál a tőkepiaccal kapcsolatban. A tudás átadásában mélyen elkötelezettek vagyunk. Ennek fontos eleme a kétéves nemzetközi Elite Program, amelyben már 13 magyar cég vesz részt. Aki ebbe a programba belevág, már felismerte, hogy szintlépés előtt áll a vállalata. A visszajelzések azt mutatják, hogy nagyon praktikus és kifejezetten gyakorlati tudást kapnak a résztvevők.

Megjelenhetnek cégek kettős listázással is?

Ez azoknál jöhet szóba, akik jelentős gazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon, de már jelen vannak más tőzsdén. Nagy fantáziát látunk ebben, és fontos lenne, hogy ilyen cégek megjelenjenek a parketten. Abból profitálnának, hogy a magyar befektetők könnyebben elérnék a papírjaikat, és további indexekbe is bekerülhetnének.

Új, potenciális szereplőkként tekintünk a magyar tulajdonosi hátterű bankokra, de a BÉT fontos partnere lehetne az államnak is a vagyonkezelésben. Az állami nagyvállalatok kisebbségi pakettjének tőzsdére vitelével a stratégiai fontosságú cégeket úgynevezett „nemzeti bajnokokká” lehet tenni. Így előttük a finanszírozási lehetőségek széles skálája nyílna meg, a lakosság mint befektetői oldal pedig ebből aktív részt is vállalhatna. További plusz, hogy az állandó piaci visszajelzések folyamatosan jó teljesítményre ösztönzik a cégeket. Ahol nem cél a hosszú távú állami tulajdon, ott például a többkörös tőzsdére vitelben lehetne maximalizálni a cégértéket. Stabil, jó pénzügyi eredményeket produkáló vállalatokról van szó, amelyek osztalékpapírokként nagymértékben hozzájárulhatnak a háztartási megtakarítások növekedéséhez is. A közszolgáltató, nem feltétlenül profitközpontú cégeknél nyilván nincs jelentős előnye a tőzsdei szereplésnek.

Sok helyütt a tőzsde is tőzsdén van, ez várható itthon?

Példamutató lenne, ha maga a BÉT is tőzsdére menne. Ez időzítési és stratégiai kérdés. Jelenleg beruházási fázisban vagyunk. Az elmúlt két évhez hasonlóan a tavalyi 176 millió forintos adózott eredményünket is visszaforgatjuk a tőzsdefejlesztési stratégia megvalósításába. Ebben a fázisban még korai lenne tőzsdére lépnünk, de amint a munkával végeztünk – reálisan az ötéves stratégia vége felé közeledve – időszerű lesz a kérdést napirendre venni.

Számítanak új brókercégek

megjelenésére?

A hazai piac a konszolidáció irányába halad, így inkább külföldről érkezhetnek még szereplők. Ebből a szempontból fontos, hogy a világ összes piacához elérést biztosító Interactive Brokers már megjelent a BÉT-en. Közvetítésükkel óriási potenciális befektetői bázis érheti el a hazai papírokat. A régióban is vannak még olyan brókercégek, amelyek növelhetik piaci befolyásukat. E körből hamarosan lehet is egy újabb tagunk. Az algoritmuskereskedők közül is megjelenhet új szereplő, de itt figyelembe kell venni, hogy ők többnyire csak nagyon likvid papírokkal kereskednek.

Indulhat-e új index, akár régiós szinten?

A cseh és a román tőzsdével közösen vizsgáljuk, hogyan tudunk nagyobb jelentőséget adni a régiós papíroknak. Célunk, hogy legyen egy olyan indexalapú ETF, amelyet azok választhatnak, akik nemhogy a cégek egyedi helyzetével, de még a térségi országok makrohelyzetével sincsenek teljesen tisztában, egyszerűen csak a régióban látnak növekedési potenciált. A BÉT és a régió a kínai tőkepiac fokozatos megnyitásából is profitálhat. A hatalmas kínai megtakarításokat jellemzően odahaza fektetik be, a külföld irányába csak kismértékben nyitottak, s a mi régiónkat még nem fedezték fel. A kapcsolatok fejlesztése érdekében nemrég együttműködési megállapodást kötöttünk a sanghaji tőzsdével, hogy megtaláljuk azokat a konkrét termékeket, amelyek megteremtik a piacaink közötti közvetlen elérést. Ez lehet akár egy ETF, vagy egyedi részvények is lehetnek.

Mennyire jelentős a hazai kisbefektetők szerepe a BÉT-en?

Tavaly a kisbefektetők újra felfedezték a BÉT-et, körükben a tőzsdei megtakarítások aránya 1,1-ről 1,6 százalékra nőtt. Az áttételes, befektetési alapokon keresztül is birtokolt részvényhányad 7 százalék. Még óriási növekedés lehet ezen a területen. Az állampapírpiachoz hasonlóan rendkívül fontos a hazai befektetők megjelenése itt is. Amikor ők részvényeket vesznek, azzal a vállalatok megkapják a kellő finanszírozást növekedési terveikhez, és azok sikeréből a hazai kisbefektetők is részesedhetnek. Mindkét szempont kiemelten fontos számunkra.