Jól hangzik, amit a Twitter vezérigazgatója, Parag Agrawal mondott, hogy ugyan Musk nem tagja az igazgató tanácsnak, mégis ő a Twittert működtető vállalat legnagyobb részvényese, így a testület nyitott a véleményére és a javaslataira.
Míg a részvények 9 százalékát birtokló Musk egy felügyeleti beadványban úgy fogalmazott: a vállalat terméke és szolgáltatásai, a lehetséges fúziók és az irányítási kérdések azok közé a kérdések közé tartoztak, amelyeket Musk külsősként is megvitathat a Twitter igazgatóságával és menedzsmentjével.
Bár aki a beadvány szerint befektetési céllal vásárolta be magát a Twitterbe, vagyis eladhat és vásárolhat is részvényt, úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem áll szándékában növelni a befolyását a társaságban.
Az elemzők és a Twitter alkalmazottak emlékezetében azonban még élénken él, hogy 2020-ban az Elliott Management lemondatta a társalapító Jack Dorsey vezérigazgatót. Erre mondják, hogy az Elliott kész forgatókönyvből dolgozott, míg Musk esetében nincs előre megírt szcenárió. Ám ez nem csökkenti az aggodalmakat, mert a felügyeleti beadványban Musk fenntartotta magának a jogot, hogy bármikor megváltoztassa terveit.
A Wall Street Journal arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Musk bevonult volna az igazgatóságba, akkor elfogadta volna a 14,9 százalékos tulajdonosi korlátot. Mivel ezt nem tette, szabadon vásárolhat, ami komolyan felveti az ellenséges felvásárlás lehetőségét.
A spekulációkat az sem fékezi, hogy Musk, aki korábban élesen kritizálta a Twitter moderálási gyakorlatát, törölte posztja egy részét. Majd úgy fogalmazott, hogy a „szólásszabadság legnagyobb részvényese” lett.
A Twitter az elmúlt 5 napban 13 százalékot esett.
