Nagyítóval kell keresni a hozamokat az alapoknál

Az áprilisban felpattanó hozamok sem győzték meg a befektetőket, akik a bizonytalan piaci környezetben továbbra is vonakodnak nagyobb kitettséget vállalni a befektetési alapokban. A Bamosz legfrissebb adatai szerint múlt hónapban szerény, 0,3 százalékos bővülést követően 7534 milliárd forintra nőtt a hazai alapkezelői szektor vagyona, a 24 milliárdos többlet kizárólag az emelkedő árfolyamokból származik, érdemi tőkebeáramlást ezúttal sem tud felmutatni a szektor.

Az áprilisi 800 milliós visszaváltással együtt négy hónap alatt már 183 milliárd forintot vontak ki a kezelés alatt lévő vagyonból a befektetők, ez a háború és az emelkedő kamatkörnyezet kiváltotta piaci hullámok árfolyamhatásával együtt 4 százalékkal – 317 milliárddal – marad el a tavaly év végén beállított csúcstól.

Leginkább a kötvényportfóliókat sújtja a pénzkivonás, innen 60 milliárd forint távozott, ingatlaneszközökből további 33 milliárd, az abszolút hozamú alapokból pedig 24 milliárdot törtek fel. Csak a vegyes és az árupiaci alapok tudtak bevonni szerény méretű friss tőkét.

A csökkenő bizalom annak tükrében érthető, hogy (az alapok alapjait figyelmen kívül hagyva) a 436 nyilvános, nyílt végű hazai befektetési alap közül mindössze 22 tud legalább 5 százalékos hozamot felmutatni május közepéig, a kockázatmentesen elérhető tízéves magyar állampapír hozamát pedig mindössze 15 sorozat tudta felülmúlni az idén.

A legkiemelkedőbb teljesítmény a többszörös dollárkitettséget adó Hold Max származtatott alapé, amely az amerikai fizetőeszköz dinamikus erősödése mellett már 43 százalékos árfolyamralit mutat. Kifizetődött török részvénypiaci kitettséget felvenni, az elszálló török infláció mellett ugyanis a helyi papírok nagyot raliznak az idén, az Aegon és az OTP tematikus részvényalapjain keresztül pedig – sorozattól függően – 23–31 százalékos hozamokra tehettek szert a kockázatvállaló befektetők. A felülteljesítők közé tartozik még a Generali Amazonas latin-amerikai részvényalap is, az ingatlanalapok közül viszont egyedül a Biggeorge 4. Ingatlanfejlesztő Alap szállított kiemelkedő, 20 százalék feletti eredményt.

A bukóban lévő alapok listája jóval hosszabb, egyáltalán nem ritka az eszközértékének negyedét vagy akár harmadát is elvesztő sorozat. Az inflációs és a kamatemelési félelmek a technológiai fókuszú részvényalapokat is nyomás alá helyezték, így a leggyengébben teljesítő sorozatok közé került a Budapest Next Technológia Alap, a Generali Innováció Részvény Alap és az Accorde Techno Származtatott Alap is. 

Több mint 30 százalékos árfolyamesést könyvelhettek el az Aegon feltörekvő piaci európai kötvényalapjai is, a fejlett piaci részvényekbe fektető MCF Equity Genius Alap eszközértéke pedig csaknem felére zsugorodott. A legnagyobb veszteséget az orosz–ukrán háború hozadékaként az OTP Alapkezelő két, orosz részvényekbe fektető alapja szenvedte el, közülük a forintos és az eurós jegyzésű sorozat is a 80 százalékos mínuszt közelíti.