Nagyon keveset vásároltak a lakossági befektetők a múlt héten a Magyar Állampapír Pluszból. A lejáratig tartással évi 4,95 százalékos hozamot biztosító egykori szuperállampapírból mindössze 3,8 milliárd forintért jegyeztek. 

Negatív rekord nem született, a megelőző héten a húsvéthétfő miatt csak négy jegyzési napon 3,3 milliárd forintnyi MÁP+ kelt el. A lakosság reakciója érthető, márciusban 8,5 százalékos volt az éves infláció, 2007 júniusban volt ilyen magas utoljára. Ezt látva rengetegen pártoltak át az inflációkövető állampapírokra. Jó példa a nagyarányú átsúlyozásra a 2028/I nevű ötéves Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), amelyet március 8-án kezdett értékesíteni az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK), azóta pedig 420 milliárd forintnyit vásárolt belőle a lakosság. Ráadásul ez már a rábocsátással megemelt összeg, vagyis két hónap alatt teljesült az éves értékesítési terv, így a forgalmazást le is zárták múlt szerdán. 

Fotó: Szabó Miklós

Persze a háztartások nem maradnak 5 éves PMÁP nélkül, már lehet vásárolni a 2028/J-sorozatból, ugyanazokkal a kamatkondíciókkal: ennek a kötvénynek az éves kamata az előző évi átlagos infláció (ez esetben 5,1 százalék) + 1,5 százalék prémium, vagyis április 28. és 2023. április 20. időszakra jut évi 6,6 százalék kamat (időarányosan 6,46 százalék). A következő időszakban azonban 10 százalék fölé is szaladhat ennek a kötvénynek az éves kamata, mivel a 1,5 százalékos prémium nem változik, az idei átlagos infláció pedig akár 9 százalék is lehet – utóbbi az OTP Bank elemzőinek a várakozása. 

Szerencsére azok is találhatnak maguknak magyar állampapírt, akik nem az előző évi infláció alapján számított kamatokon menedzselnék a befektetéseiket, hanem sokkal inkább az aktuális kamatokat követve. 

Számukra a 2023/B- és a 2027/B-sorozatok tűnnek jó választásnak, ezek olyan változó kamatozású államkötvények, amelyek kamata évente négyszer változik, és azt mindig a háromhavi BUBOR-hoz igazítja a kibocsátó. 

Jelenleg ez a két kötvény évi 6,6 százalékos kamatot fizet (április 26-a és 22-e volt a kamatforduló napja és az előtte lévő 3. munkanapi BUBOR-ráta mindig a kamatláb), ez véletlenül épp annyi, mint az 5 éves PMÁP aktuális kamata. 

Egyébként a 6,6 százalékos éves kamat sem számít már kiugrónak, sőt. A Magyar Államkincstár május 2-i államkötvény-árfolyamai és -eladási hozamai (ekkora éves hozam realizálható, ha a befektető a lejáratig megtartja a kötvényeket) alapján az látható, hogy kilenc kötvény is megvehető most olyan árfolyamon, ami 6,6 százalék feletti éves hozamot kínál (lásd táblázat). Ezek fix kamatozású állampapírok, vagyis ha tovább emelkedik a magyar kamat- és hozamkörnyezet, akkor az aktuális piaci értékük csökkenhet. 

Közülük a legmagasabb most a 2026/D hozama, amellyel évi 6,8 százalék haszon tehető zsebre, s a lejáratig csak 4,5 év türelemre van szükség. Ekkora hozam egyébként az intézményi befektetők fantáziáját most kevésbé mozgatta meg, a múlt héten 43 milliárddal, 5115 milliárd forintra nőtt a külföldi befektetők kezében lévő állampapír-állomány (a 10 éves magyar referenciahozam 6,86 százalék volt). 

Az infláció, a kamatkörnyezet alakulása és a befektetői hozamelvárások voltak a fő témái az OTP Private Banking múlt heti szakmai fórumának is. Itt Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere arról beszélt, hogy a következő években rendkívül feszes munkaerőpiaci környezetben kell tovább erősödő inflációra számítani, amely a jegybankokat újabb kamatemelésekre sarkallhatja. A befektetési szakemberek között egyébiránt konszenzus alakult ki annak kapcsán, hogy stagflációs környezet alakulhat ki. Ugyanakkor a hosszabb távú kilátásokat illetően döntő fontosságú az időtáv kérdése, illetve, hogy tartósan emelkedő kamatkörnyezetre kell-e berendezkedni.