Az eurózóna országaiban a kormányok a tél közeledtével kétségbeesetten dolgozzák ki segélyprogramjaikat polgáraik védelmében, az orosz agresszió árnyékában. Franciaországban például villamosenergia-árplafonokat, Olaszországban benzinárkedvezményt, Németországban pedig fűtésszámla-támogatásokat vezettek be.

ekb
Az EKB kötvényvásárlásaira már nem támaszkodhatnak az euróövezeti tagállamok.
Fotó: Sanziana Perju / European Central Bank

Ezek az intézkedések azonban csillagászati összegekbe kerülnek, a Bloomberg szerint több százmilliárd eurót emésztenek fel, és a pandémia miatt megugró költekezést követően a régió finanszírozási igényét immár negyedik éve jóval a történelmi átlagok fölé tolják.

A helyzet mára megváltozott: az elmúlt nyolc évben az Európai Központi Bank (EKB) szakmányban nyomtatta a pénzt és szinte igény szerint vásárolta az államkötvényeket, ezzel szemben a meghirdetett mennyiségi szigorítás nyomán most már a kormányok nem számíthatnak erre a mankóra, új finanszírozókat kell találniuk.

Ráadásul az elemzők becslése szerint az EKB monetáris politikai fordulata olyan gyors lesz, hogy a régiós kormányzatoknak jövőre legalább nettó 500 milliárd eurót kell összeszedniük a kötvénypiacon, többet, mint bármikor ebben az évszázadban.

A kötvénybefektetők azonban mostanában nemigen hajlanak a nagyvonalúságra, ugyanis őket éppúgy sújtja az inflációs hullám, mint az egyes országokat.

A stratégák szerint még az olyan regionális erőközpontok, mint Németország és Franciaország sem menekülhetnek a hitelfelvételi költségek megugrásától. 

A BNP Paribas úgy látja, hogy az első negyedév végére a német kötvényhozamok közel egy százalékponttal emelkednek.

Az nagy gazdaságai közül a pénzügyileg legsebezhetőbb Olaszország számára pedig még nagyobb a tét. A Citigroup elemzői úgy becsülik, hogy a jövő év elejére az irányadó német kötvényekhez képest Rómának közel 2,75 százalékpontos hozamprémiumot kell adnia ahhoz, hogy a befektetők megvegyék az olasz államkötvényeket.

Ez a szint viszont megkongatná a vészharangokat Brüsszelben, és újraélesztené az ország hosszú távú adósságtörlesztési képességével kapcsolatos aggodalmakat.