A heteken át tartó és óriási sajtóvisszhangot kapó GameStop-őrület és a Wall Street-i csata után
tavaly kezdte vizsgálni az amerikai tőzsdefelügyelet a kisbefektetők helyzetét.
Miközben a Wallstreetbets fórumon egymást biztatták vételre a shortoló hedge fundok ellen harcoló kisbefektetők, az olyan népszerű, jutalékmentes kereskedést hirdető online kereskedési platformok, mint például a 13 millió ügyfelet kiszolgáló, a redditorok által is kedvelt Robinhood, nem a tőzsdére adták be az ügyfelek megbízásait, hanem eladták árjegyző cégeknek. Ilyen például a Citadel, amely jutalékot fizet a megbízásban rejlő információért. Ez sok tőzsdén tiltva van, de a tengerentúli parketteken bevett gyakorlat.
A Tőzsdefelügyelet most több javaslatot is előkészített, amelyeket március végéig lehet véleményezni.
Az öt felügyeleti biztosi székből három a demokratáké, kettő a republikánusoké,
de a javasolt befektetővédelmi intézkedések között olyanok is vannak, amelyeket egyhangú szavazással fogadtak el. Az új szabályozás alapkoncepciója, hogy a jobb árak biztosítása érdekében élénkíteni kell a versenyt a kisbefektetői megbízásokért, miközben szigorítani kell a kiskereskedelmi részvényügyletek kezeléséből hasznot húzó cégek szabályozását.
A mai piacok nem a legtisztességesebbek és legversenyképesebbek az egyéni befektetők számára – hangsúlyozta Gary Gensler, a SEC elnöke. Míg az egyik republikánus SEC-biztos, Hester Peirce aggodalmát fejezte ki, mondván, a piacokon nincs olyan vészhelyzet, amely indokolná a brókerek és az árjegyzők által kezelt ügyfélmegbízások szabályrendszerének átalakítását.
A SEC javaslatai ellen várhatóan lobbizni fog a Citadel és a Virtu, melyek az egyéni befektetők megbízásait nagyban vásárolják. A Virtu részvényei 6 százalékot estek szerdán a hírre. A SEC közgazdászai úgy becsülik, hogy
a részvénymegbízásokért folytatott verseny élénkítése éves szinten 1,5 milliárd dollár előnyt jelentene az egyéni befektetőknek.
A SEC tervei arra fókuszálnak, hogy a brókerek minél nagyobb arányban küldjék be a tőzsdére a kisbefektetők megbízásait. Jelenleg a SEC szerint a kis megbízások 90 százalékát eladják a brókerek. De például a Robinhhod platform a teljes megbízásállományát eladta árjegyzőknek. Emiatt 65 millió dolláros felügyeleti bírságot fizetett, ám általános Wall Street-i vélekedés szerint,
olcsón megúszta a Robinhood.
A SEC szerint, ha az árjegyzőkkel folytatott zártkörű üzletelés helyett nyílt aukciókon értékesítenék a kisbefektetők megbízásait, akkor az intézményi befektetők, például a fedezeti alapok és a nyugdíjalapok is versenyeznének értük. Így a kisbefektetők jobb árat kapnának. Az aukciók az olyan piacképes megbízásokra vonatkoznának, amelyek 200 ezer dollár alattiak, s a benyújtók átlagosan napi 40 ügyletnél kevesebbet kötnek.
Az aukciók egytized és háromtized másodperc közötti időtartamúak lennének, s a tőzsdék működtetnék.
Ezt a javaslatot a két republikánus biztos nem támogatta, csak a demokrata bizottsági többség áll mögötte.
Egyhangú bizottsági támogatást élvez ellenben az a javaslat, hogy a tőzsdék is szűkíthessék a részvények jegyzésének jelenlegi centes lépésközét (tick size), ami kiegyenlítené a versenyt. Ami azért érdekes, mert
az amerikai részvénykereskedelem 40 százaléka tőzsdén kívül zajlik.
Az utóbbi piacot a Citadel és a Virtu uralja. A rugalmasabb jegyzés a SEC várakozásai szerint, a parkettre terelné az „ajtón kívüli” forgalmat.
Szintén egyhangú támogatást élvez az a javaslat, hogy
a legalább százezer ügyféllel rendelkező brókercégekre is kiterjesszék a havi adatok közzétételi kötelezettségét.
Így ez már a Robinhoodra és a Charles Schwabra is vonatkozna.
A biztosok arról is egyhangúlag szavaztak, hogy
szigorítják a vállalati bennfentesek részvényadásvételi szabályait.
Eddig elég lazán kezelték a részvényeladási és -vásárlási terveket, melyekkel nagyban trükköztek a bennfentesek, gyakran több egymásnak ellentmondó értékesítési tervet is a fiókban tartva, s alkalmas piaci pillanatban az éppen megfelelőt előhúzva.
