Óriásit zuhant a Mol árfolyama csütörtökön: az előző napi 2,6 százalékos esést követően újabb 6 százalékkal ütötték lejjebb a befektetők, akik nem sokáig örülhettek az olajársapka magyarországi eltörlésének. Orbán Viktor miniszterelnök már tegnap jelezte, hogy az állam a rezsivédelmi alapba irányítja át a társaság „extraprofitját”, amit a feldolgozott olcsóbb orosz Ural valamint a Brent típusú nyersolaj árkülönbsége révén megtermel.
Tegnap késő este ismertté váltak a részletszabályok is, amelynek értelmében az eddigi 40-ről 95 százalékra emelkedik az Ural-Brent különbözetre kivetett különadó, amit az orosz olaj hazai vásárlása után fizetnek az olajcégek az államkasszába. Ez az árkülönbözetből származó profit szinte teljes egészének elvonását jelenti.
Az északi-tengerinél valamivel gyengébb minőségű Ural „békeidőben” 2-3 dollárral olcsóbb a Brentnél, az olló azonban ennek tízszeresére nyílt az orosz–ukrán háború kitörését követően, mivel a nyugati országok visszavágták vásárlásaikat, decembertől pedig már uniós vásárlási tilalom is életbe lépett az Oroszországból érkező nyersolajra. Ez utóbbi alól Magyarország mentességet kapott, így a Mol továbbra is tud orosz olajat finomítani.
A finn Neste napi szinten frissített adatai szerint az Ural árelőnye jelenleg hordónként 26 dollár a Brenttel szemben.
A piac ezúttal is túlreagálhatta az intézkedést, az elemzők szerint legalábbis nem romlott számottevően a magyar olajvállalat helyzete a különadó felsrófolásától.
Nagyságrendileg azt a pénzt veszik el a Moltól, amennyibe az ársapka további finanszírozása került volna, így elvileg nem kellene érdemi eredményromlással járnia a társaság számára a mostani döntésnek. Ez éves szinten 700-800 millió dollár körüli összeg
– mondta a VG-nek Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője.
Százmilliárdos tételt csapolnak le a Moltól
Az államkasszába fizetendő pontos összeg több változótól függ. Az egyik ilyen a Brent-Ural spread alakulása, a másik pedig, hogy a teljes finomítói kapacitáson belül mennyi orosz olajat használ majd fel a vállalat. Várhatóan kevesebbet az ideinél, mert jövő februártól az uniós szankciók értelmében nem exportálhat orosz olajból finomított olajterméket.
Mindent egybevetve 230 milliárd forintot vehet el jövőre az 55 százalékponttal megemelt különadó a Concorde elemzőjének becslése szerint.
Ezzel egybevág az Erste Befektetési Zrt. kalkulációja, ők úgy becsülik, hogy az adóból éves szinten 200 milliárd forint többletbevétel juthat az államháztartásnak a Dunai Finomító 90 százalékos kapacitás kihasználtsága mellett, a feldolgozás során 70 százalékos Ural nyersolajarányt feltételezve.
A tétel nagyságrendileg megegyezik azzal a 150-250 milliárd forintos pozitív hatással, amelyet a hazai üzemanyagár-sapka eltörlése hoz a Molnak – becsüli Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.
A szakértő egyébként már a harmadik negyedéves, minden várakozást felülmúló gyorsjelentés után jelezte lapunknak, nem lepődne meg, ha a már eddig is sok szabályozói többletterhet viselő Molra a 262 milliárd forintos – háromhavi – rekordnyereség tükrében még több adókötelezettség hárulna a jövőben.
A megemelt különadó és az ársapka eltörlése lényegében kiegyenlíti egymás hatását. Az Erste szerint a Mol helyzete ezért alig változott a két nappal korábbihoz képest.
Az új ezzel együtt felgyorsíthatja az orosz olajról való leválást, mivel ennek a költségelőnye már csak kismértékben haladja meg a tengeri olajokét a magas különadó miatt, miközben az ellátási kockázat magas Oroszország felől – érvelt a befektetési szolgáltató.
Mi lesz az osztalékkal?
Gaál Gellért szerint nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a jövő évi rendkívüli osztalékot a mostani intézkedés nem sodorja veszélybe, a mértéke azonban még kérdéses. A társaság az eddig mutatott teljesítménye alapján 1000-1100 forintos egy részvényre jutó eredményt termelhet 2022-ben. Ebből elvileg akár 600-700 forintot is ki tudna fizetni, de a jövőt övező bizonytalansági tényezők miatt elképzelhető, hogy az mértéke nem lesz jelentősen magasabb az idén kifizetett 300 forintnál.