Dollárkötvényeket bocsátott ki Magyarország, a befektetők a meghirdetett mennyiség akár háromszorosát is lejegyezték volna. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtöki közleménye szerint háromszoros volt a befektetői érdeklődés a dollárban kibocsátott új államkötvények iránt.
A 2028-ban lejáró kötvények hozama 6,273 százalék lett, a tízévesé 6,509 százalék, míg a 2052-ben kifutó papíré 7,098 százalék. A referenciának tekintett amerikai államkötvények hozamához képest a befektetők 2,4–3,25 százalékpontnyi prémiumot vártak el a magyar államtól. Az ÁKK szerint ez nem sok, tekintve, hogy az eredeti hozamindikáció 0,2–0,25 százalékponttal magasabb volt. A hírt Varga Mihály pénzügyminiszter is közzétette Facebook-oldalán, kiemelve a jelentős befektetői érdeklődést:
A három sorozat értékesítéséből összesen 4,25 milliárd dollárt vont be az adósságkezelő, ez a jelenlegi árfolyamon 1584 milliárd forint, nagyságrendileg a Richter Gedeon piaci kapitalizációjának felel meg (1557 milliárd forint).
A dollárkötvényekből származó tőke- és kamatfizetési kötelezettséget a kibocsátó nevében az ÁKK az adósságkezelési szabályrendszernek megfelelően euróra cseréli. A befolyó összeget általános finanszírozási célokra és részben a jelenleg zajló, 2023. január 4-én meghirdetett, 2023-ban és 2024-ben lejáró dollárkötvényekre vonatkozó visszavásárlási tender elszámolására fogja felhasználni.
A piacon lévő dollárkötvényekből 2,7 milliárd dollár értékben tervez lejárat előtt visszavásárolni Magyarország. A 2013-ban 1,75 milliárd dollárért kibocsátott és idén novemberben lejáró kötvények éves kamata 5,75 százalék, jelenleg a hitelpapírokkal a névérték 100,26 százalékán kereskednek. A 2024-ben lejáró kötvények kamata pedig évi 5,375 százalék, a kibocsátás 1,64 milliárd dolláron történt.
Az ÁKK a múlt hónapban közölte, hogy 2023 első felében legfeljebb 4 milliárd dollár értékű devizakötvény kibocsátását tervezi, és egy benchmark méretű eurókötvényt később, 2023-ban. Az indoklás szerint a kormány igyekszik visszafogni az adósságfinanszírozás költségeit, tekintettel a kiugró inflációra és a magas hazai kamatlábakra. Az orosz gáz- és kőolajimportnak nagymértékben kitett Magyarországnak azért is szüksége van devizára, mert az idei energiaszámlája várhatóan 17-20 milliárd euróra rúg, miközben a Magyarországot megillető uniós források nagy része még mindig felfüggesztés alatt van a Brüsszellel folytatott jogállamisági vita miatt – tette hozzá a Reuters.
Ha ugyanilyen futamidejű öt-, tíz- és harmincéves kötvényeket forintban bocsátott volna ki Magyarország, akkor 9,34 százalék, illetve 8,38 százalékos lett volna a forrásbevonás költsége (harmincéves referenciapapír nincs, mivel ilyen futamidőn nincs rendszeres kibocsátás).
A devizakötvény-kibocsátásból származó devizabevétel ismét csak a forint sérülékenységét csökkenti, így ez is hozzájárult a forint szerdai erősödéséhez – kommentálták az Erste elemzői.
A forint idén egyébként valósággal megtáltosodott, a sikeres kötvénykibocsátás mellett támogatja az árfolyamot a csökkenő európai földgázár és a dollár gyengélkedése is.
