Egyre közelebb kerül a Graboplast a tőzsdeparketthez. A tavaly felgyorsult folyamat nem kelthetett igazi meglepetést a piacon, hiszen Veres Tibor, a Wallis csoport főtulajdonosa már 2019-ben bejelentette a BET50 konferencián, hogy ismét tőzsdére készülnek a Graboplasttal, a régió legnagyobb lakásbelső-burkolatokat gyártó és értékesítő vállalatával. Első látásra talán különösnek tűnhet, hogy a tengerentúlon divatos SPAC-technikát alkalmazzák, amikor a Nutex „bőrébe bújnak”. De a pesti parketten sem ritka, hogy üres vagy az idők során kiürült, de már a tőzsdén jegyzett társasággal fuzionálva gyorsítják meg a belépést a klasszikus IPO helyett. Például a Graboplast fő tulajdonosa, a Wallis csoport is az Altera átalakításával vitte a tőzsdére az AutoWallist.
A Graboplast Közép-Európa vezető speciális padlógyártó vállalata, melynek 2021-es árbevétele több mint 20 milliárd forint volt, s bevételeinek több mint 90 százaléka származik az exportpiacokról. A vállalatcsoport három telephelyén – Győr, Kecskemét, Tatabánya – gyártott termékeit, melyek a legmodernebb technológiák alkalmazásával készülnek, öt kontinens 80 országába szállítják.
Hét szűk tőzsdei esztendőt követően, 2001-ben úgy búcsúztatták a Graboplastot,
mintha a állaorvosi lova távozott volna a parkettről.
Vajon mi változott? Most ígéretesebb lenne a tőkepiaci finanszírozás? A VG kérdésére a Wallis azt válaszolta, hogy a Graboplast által előállított termékek köre az elmúlt egy évtized során jócskán átalakult, így ma a lakossági padlók előállítása mellett olyan saját fejlesztésű,
nagy hozzáadott értékkel rendelkező, speciális padlóburkolatokra koncentrál, mint például a közületi, a járműipari és a sportpadlók.
Mindez jól mutatja, hogy a Graboplast korábbi, két évtizeddel ezelőtti tőzsdei pályafutásakor teljesen más volt a gazdasági, finanszírozási, tőkepiaci helyzet, de maga a Graboplast is más helyzetben volt. A vállalat stratégiája, termékköre, növekedési kilátásai jelentősen megváltoztak, így
fő tulajdonosa vizsgálja annak lehetőségét, hogy a Graboplast ismét megjelenjen a Budapesti Értéktőzsdén
és a további növekedési terveit, stratégiáját a nyilvános társaságok között valósítsa meg. Ugyanakkor a Graboplast esetleges tőzsdei megjelenésével kapcsolatban jelen fázisban nem kívántak további információt adni. Hozzátették: ha ezzel kapcsolatban fejlemény lesz, azt a megfelelő közzétételi helyeken közlik.
A Nutex oldalán, több hónapos lecsorgás után, tavaly decemberben őrült rali bontakozott ki a 7 és 17 forintos árfolyamtartományban, ami itthon
a filléresrészvény-kategória.
A kiváltó ok az volt, hogy az egyik nagytulajdonos, Huber István részvényenként 25 forintos osztalékelőleg kifizetésére tett javaslatot, az eredménytartalék terhére. Erről a tavaly év végi közgyűlés még nem szavazott, de január végén a folytatólagos rendkívüli közgyűlésen felkérték az igazgatótanácsot, hogy a Graboplast többségi részesedésének megszerzésére irányuló tárgyalások során törekedjen arra, hogy a Nutex részvényesei számára részvényenként 25 forint összegű kifizethető legyen a Graboplast többségi részesedésének megszerzését követően, a jogszabályok által lehetővé tett legkorábbi időpontban.
A 25 forintos álomosztalék még a mostani, 13 forint körüli kurzuson is közel 200 százalékos osztalékhozammal kecsegtet, ami jókora lendületet adhatna a Graboplast újabb tőzsdestartjának. Feltéve, hogy megvalósul. A Nutex-befektetők közösségi oldala egyelőre azt tükrözi, hogy a sokat megélt részvényesek hiszik is, nem is a gigantikus osztalékot.
