Újabb bivalyerős negyedéves eredményről számolhat be a Mol péntek hajnalban, az olajcég honlapján közzétett elemzői konszenzus alapján 2022 is rekordévként vonulhat be a társaság történetébe.
A befektetők és az iparági szereplők által leginkább figyelt, újrabeszerzési árakkal becsült, tisztított (CCS) EBITDA megközelíthette az 1,045 milliárd dollárt 2022 utolsó három hónapjában, ami közel ötödével magasabb eredmény lenne az egy évvel korábbihoz képest.
A kiugró teljesítmény motorja ezúttal a finomítói üzletág (downstream) lehetett, amelynek CCS-eredménye bő másfélszeresére ugorhatott éves alapon, ezzel pedig a a csoportszintű EBITDA több mint felét szállíthatta. A második legjövedelmezőbb a kutatás-termelés (upstream) lehetett 462 millió dollárral, még úgy is, hogy a szegmens eredménye nyolc százalékkal csökkenhetett 2021-hez képest. A fogyasztói szolgáltatások üzletágban harmadával zsugorodó, 77 millió dolláros eredményt várnak az elemzők, míg a legkisebb, gázszállítási szegmensben bő ötödével szűkebb, 27 milliós EBITDA-ra van kilátás.
Az üzemi eredmény 42 százalékkal ugorhatott meg tavaly év végén, és még a 270 millió dollárra rúgó nyereségadó levonása után is 380 milliós – 136,7 milliárd forintos – nettó nyereség maradhatott a vállalatnál, 14 százalékkal több a 2021-ben megtermeltnél.
Minden idők legjobb éves eredményét szállíthatja a Mol
A magyar olajtársaság negyedéves teljesítménye ezzel illeszkedhet a korábban jelentő szektortársakéhoz, amelyek a harmadik negyedévhez képest mérséklődő teljesítményről számoltak be, ám 2022-ben ezzel együtt is történetük legjobb eredményét érték el az egekbe szökő olaj- és gázáraknak köszönhetően.
Az egész éves tisztított CCS EBITDA – a konszenzus alapján – elérheti a 4,672 milliárd dollárt, ami magasan túlszárnyalhatja a vezetőség év közben felsrófolt 4,1-4,4 milliárdos eredménycélját.
Az átszámítva 1696,2 milliárd forintos eredménnyel 2022 minden szempontból rekordév lehetett. Az eddigi, 2021-es, 3,285 milliárd dolláros csúcseredményt 42 százalékkal múlhatta felül a vállalat, a Magyarországon és több régiós országban is bevezetett üzemanyagár-sapka, valamint a méretes extraprofitadók mellett is.
Sokkal jobb éve lett tavaly a Molnak, mint ahogyan azt előzetesen várni lehetett. Ez leginkább a háború energiapiaci hatásai miatt alakult így, azzal együtt, hogy ezeket némileg ellensúlyozták a kedvezőtlen szabályozási tényezők, az árbefagyasztás és a különadók
– értékelt a VG.hu-nak Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője.
A szakértő szerint a downstream a többi olajcégnél is erős volt a legutóbbi negyedévben, köszönhetően a nagyon magas finomítói árréseknek. A Mol szempontjából fontos még, hogy jelentősen változott a hazai szabályozói környezet decemberben, megszűnt az üzemanyagár-sapka, viszont érvénybe lépett az ural–brent-árkülönbözetre kivetett különadó. Ezek összességében inkább pozitívan érintették a Molt, bár a növekedő eredmény nagy részét az új különadó elvitte – részletezte Pletser Tamás.
A fogyasztói szolgáltatások visszaeső teljesítménye a hatósági áras üzemanyag és a különadók számlájára írható az elemző szerint. Az upstream mérséklődő teljesítménye mögött az olaj-, de különösen a gázárak esése áll. Horvátországban a gáz átviteli ellenértéke jelentősen csökkent, és ez szintén befolyásolta az időszak eredményét.
Rekordév után rekordosztalék?
Pletser Tamás szerint a tavalyi – előreláthatóan – rekordév miatt a társaság most is megteheti, hogy fizessen rendkívüli osztalékot, ebben az alapítványi részvénytulajdon miatt is ösztönözve van a Mol.
A 2022-es, részvényenként 300 forintos kifizetésnél nagyobb részvényesi juttatásra is lenne kerete a cégnek, ezt a cash flow mellett az is lehetővé teszi, hogy – a tiszaújvárosi poliolüzem befejezése, a rijekai késleltetett kokszoló és az orosz olajról való leváláshoz szükséges beruházásokon túl – hatalmas tőkeberuházásai sincsenek jelenleg a Molnak, különösen a 4,6 milliárd dollárt meghaladó éves eredményhez képest.
Az osztalékkilátásokat illetően optimista Gaál Gellért, a Concorde vezető részvényelemzője is, aki a 2021-esnél 67 százalékkal magasabbra, 1125 forintra saccolt egy részvényre jutó éves eredményből akár 500 forintos osztalék kifizetését is elképzelhetőnek tartja. A magasabb osztalékba vetett hitet erősítheti az is, hogy a horvát kormány a hírek szerint hamarosan kifizeti a Molnak a nemzetközi választott bíróság által megítélt 235 millió dolláros kártérítést.
