A globálisan fennálló 2015 óta először csökkent tavaly dollárban számítva a Nemzetközi Pénzügyek Intézete (Institute of International Finance, IIF) által szerdán közzétett tanulmány szerint.
A kölcsönök összege világszerte mintegy 4 ezermilliárd dollárral esett vissza, 300 ezermilliárd dollár alá,
ezt a határt a másik irányba 2021-ben lépte át a hitelek mennyisége. A csökkenés mögött a gazdag országokban 6 ezermilliárd dollárral, 200 ezermilliárd dollárra mérséklődő adósság áll, miközben a fejlődő világ hitelei elérték a csúcsnak számító, 98 ezermilliárd dolláros szintet. Oroszországban, Szingapúrban, Indiában, Mexikóban és Vietnámban emelkedett leginkább a hitelek mennyisége.
A tavaly végül elmaradó és a magas eredményeként a GDP-arányos adósságszint 12 százalékpontot esett globálisan, elérve a gazdasági kibocsátás 338 százalékát. Ez az adat zsinórban már másodjára mérséklődött.
A feltörekvő piacokon ezzel szemben 2 százalékponttal nőtt is a kölcsönök gazdasághoz viszonyított aránya, 250 százalékra. Főként Kína és Szingapúr hajtotta ezt a növekedést az IIF szerint.
A feltörekvő gazdaságokban tovább bontva a számokat azt láthatjuk, hogy az államadósság szintje a GDP-hez képest közel 64 százalékról majdnem 65 százalékig nőtt. A nemzetközi szervezet kiemelte, hogy a fejlődő országok terheit növelte ezen országok devizájának esése a dollárral szemben, miközben a helyi fizetőeszközökben kibocsátott adósság iránti kereslet is erősen visszaesett. Ráadásul jele sincs a közelgő fordulatnak.
A gazdag országok körében tavaly visszaeső adósságszint ellenére a JPMorgan által szintén szerdán közzétett elemzés a 2008-as pénzügyi válság negatív hatásaira és a növekvő eladósodottságra hívja fel a figyelmet. A befektetési bank azonban, szemben az IIF-fel, azt államok adósságára koncentrált.
Ezen országokban
az állami szektor adóssága a válság előtti, az éves gazdasági teljesítmény 73 százalékát kitevő szintről 122 százalékig ugrott.
A világ 21 nagy gazdasága közül 13-ban több mint 30 százalékpont volt a növekedés mértéke, míg kilenc országban a 45 százalékpontot is meghaladta. A növekedés mértéke azért is megdöbbentő a JPMorgan szerint, mert a válságot megelőző 40 év alatt csak ugyanennyi százalékpont volt az államok által felvett kölcsönök bővülése, noha az az időszak sem volt mentes a sokkoktól, mint például a 70-es évek stagflációja vagy épp a 80-as éveket jellemző, erőteljes állami költekezés – olvasható a Reuters összefoglalójában.
A bank szerint ezért felmerül az adósság fenntarthatóságának a kérdése is.
Elemzésük szerint a költségvetések elsődleges egyenlegének – a kamat nélkül számított nettó hitelfelvételnek – 3,8 százalékponttal kellene javulnia a jelenlegi 3,4 százalékos hitelfelvételről. Az Egyesült Államokban azonban ennek az értéknek még ennél is jobban, 4,4 százalékponttal kellene kedvezőbbé válnia, míg a fejlett országok közül leginkább eladósodott Japánban 9 százalékpontos javulásra lenne szükség a JPMorgan szerint.
Ha a fejlett világ szeretné elérni az államadósságok válság előtti szintjét, 4,3 százalékos többletet kellene fenntartania 10 évig, ami óriási, 7,7 százalékpontos fiskális szigorítást követelne meg egy évtizeden keresztül. Az adósságok stabilitását ezért elfelejthetjük a bank elemzői szerint.
