Célirányos lépésekkel kívánja fellendítené részvényei tőzsdei forgalmát a pesti börze Standard kategóriájában jegyzett UBM Holding. Miután a menedzsment lebonyolított egy széles körű roadshow-t az érdeklődő intézményi befektetők körében az Univerz Invest segítségével, és az igazgatóság a részvények felaprózásáról is döntött – amelyről a végső szót a közgyűlés mondja ki –, a csütörtöki sajtóreggelin mutatta be terveit a nyilvánosságnak.

 

A takarmányalapanyagok kereskedelmével és takarmánygyártással foglalkozó cég részvényeinek  a 84 százaléka van a kilenc alapító kezében, fél százalék körüli a közkézhányad, és 15,6 százalékkal beszállt a cégbe a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. is.

A tervek szerint  az alapítók ezer-kétezer befektető bevonásával 9 százalékra növelnék a közkézhányadot, azért nem nagyobbra, mert a Hiventuresszel kötött megállapodás előírja, hogy az alapítók tulajdonrésze nem csökkenhet 75 százalék alá. Ezen a feltételen természetesen később enyhíthet a tőkealap-kezelő. Elsősorban az intézményi befektetők részvételére számítanak, ám banki csatornákon keresztül magánszemélyek előtt is nyitva lesz a pálya – mondta el a VG kérdésére Horváth Péter, a cégcsoport vezérigazgatója.

Az 1996-ban alapított UBM egyébként 1,7 millió tonnás kereskedett mennyiségével hazánk legnagyobb takarmányalapanyag-kereskedője, emellett 575 ezer tonnás termelési volumenével piacvezető takarmánygyártó is az országban. 

Az UBM a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) egyetlen agráripari cégeként – az Xtend piac és a pénzügyi szektor nélkül – a BÉT hetedik legnagyobb árbevételű szereplője

– tette hozzá Horváth Péter.

Ágazati keresztmetszetben vizsgálva az UBM csoport piaci pozícióját, elmondható, hogy a cégcsoport a versenytársaihoz képest nagyon széles vertikumban mozog, ugyanis hét szegmensből ötben – a commoditykereskedelem, a takarmánykiegészítők gyártása és értékesítése, a premixgyártás, a takarmánykeverés, valamint a disztribúció területén – aktív a vállalat.

A cégcsoport Magyarországon, Szlovákiában és Romániában összesen hat takarmánygyárat működtet, 450-féle terméket, együttvéve 575 ezer tonna keveréktakarmányt állítanak elő. 

A mintegy 400 főt foglalkoztató vállalat a Magyarországon, Romániában, Szerbiában, és Ausztriában működő négy kereskedelmi irodájával a Fekete-tengertől egészen Olaszországig lefedi a piacokat a takarmányexportban és a commoditykereskedelemben. Összesen tizenöt országba exportál, ezekből származik árbevételének közel fele. 

A konszern árbevétele a tavaly június 30-án lezárt 2021–2022-es üzleti évben csaknem 200 milliárd forintot tett ki, amely 46 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, 138 milliárd forintos szintet. 

Az adózott eredmény elérte a 3,2 milliárd forintot, 60 százalékkal bővült a bázisidőszak közel 2 milliárd forintos teljesítményéhez viszonyítva. 

„Az UBM csoport árbevétele az idei üzleti évében elérheti a 210-240 milliárd forintot, ami 5-20 százalékos növekedés lehet az egy évvel korábbi értékhez képest, míg ugyanezen időszakban az EBITDA értéke 21 százalékkal, 6,6 milliárdról 8 milliárd forint fölé emelkedhet” – ismertette a cégcsoport idei terveit a vezérigazgató.

A növekedést segíteni fogja a cégvezetés megítélése szerint, hogy

a következő években az állattartás súlypontja Nyugat-Európából fokozatosan áthelyeződik Kelet-Közép-Európába.

Ebben a trendben az UBM vezető szerepet kíván betölteni egyebek között a magyarországi, a romániai és a tervezett szerbiai beruházásai révén. A cégcsoport a zöldmezős beruházások mellett akvizíciókkal is szeretné ezeket az országokat lefedni. 

A kelet-közép-európai régió országaiban az intenzív állattartás jóval kevésbé elterjedt, mint Nyugat-Európában, ezért várható, hogy a háztáji csökkenésével és az állattartás koncentrálódásával egyre nagyobb igény lesz a nagyüzemi, jó technológiával előállított, minőségi tápokra, ami ugyancsak az UBM csoport piaci pozícióját erősíti.

 

A kelet-közép-európai régió országai a jelenlegi takarmánykeverő technológiák terén tíz-húsz éves lemaradásban vannak a fejlett piacokhoz képest, 

ezért az UBM szeretné a legfejlettebb technológiát és know-how-t elterjeszteni ezeken a piacokon a saját kutatás-fejlesztési tevékenysége segítségével. 

Szintén meghatározó piaci folyamat lesz a következő években a baromfi- és sertéshúsfogyasztás esetében globálisan várható dinamikus, összesen 10 százalék körüli növekedés is, amelyre felkészülve az UBM csoport 2025-ig új kereskedelmi irodák nyitásával tovább kívánja bővíteni kontinentális kereskedelmi tevékenységét Kelet- és Nyugat-Európában is, hazánk nagyjából kétezer kilométeres körzetében.

Mindezeknek köszönhetően az UBM árbevétele a tervek szerint átlagban évi 9-15 százalékkal növekszik majd a 2023–2025-ös években, s a jelenlegi árkörnyezetet feltételezve az időszak végére elérheti a 350 milliárd forintos szintet. Ezáltal a vállalat a kiterjedt kereskedelmi és gyártási hálózatával megkerülhetetlen szereplővé válik az agrárium területén a Kárpát-medence országaiban

 – emelte ki a sajtóeseményen Janositz Balázs, az UBM csoport pénzügyi igazgatója.

A hatékonyság növelés azonban nem pusztán pénzügyi cél, az UBM folyamatosan javítja saját és partnerei fenntarthatósági mutatóit is.

"A globális karbonlábnyom csökkentése érdekében a cégcsoport folyamatosan javítja a megtermelt termények hatékonyabb állati hasznosulását, valamint – Magyarország vezető fehérjeimportőreként – keresi a megoldásokat a szállítmányozás környezeti hatásainak mérséklésére is" – tette hozzá Janositz Balázs.

A cég a várható nyereségről egyelőre nem adhatott felvilágosítást, de az utóbbi években fizetett osztalékot a cég.

Elkerülhetetlen a takarmányárak további emelkedése

A terméskilátások viszont kedvezők.