Úgy megdrágult a Samsung-csipgyár építése az USA-ban, hogy csak pislognak
A Samsungnak a texasi Taylorban épülő csipgyára több mint 25 milliárd dollárba kerül, ami 8 milliárdos emelkedés az eredeti tervekhez képest. A drágulás az inflációval magyarázható: az építési költségek – elsősorban az anyagok ára – folyamatosan nőnek.
A költségek tovább emelkedhetnek, ha a létesítmény építése késlekedne a jövőben. Éppen ezért – és az amerikai kormányzati adókedvezmény miatt – a távol-keleti cég felgyorsítja az építkezést, ami így 2024-re fejeződne be, és 2025-ben már félvezetők is készülnének a gyárban, a 2026-os, eredeti határidő előtt – írja a Reuters névtelenségüket kérő forrásokra hivatkozva.
A Samsung még 2021-ben jelentette be a texasi Taylorban tervezett üzemét, amivel 2 ezer munkahelyet teremtene. A cél, hogy fejlett csipeket készítsen, például a mesterséges intelligenciához és az okostelefonokhoz. Néhány riválisával ellentétben a vállalat már meg is kezdte a texasi építkezést. Közben a Samsung Dél-Koreában is terjeszkedik: a cég közölte, hogy öt csipgyárat épít hazai pályán,
a beruházásokra 230 milliárd dollárt fordítanak, a projektek 2042-ig valósulnak meg.
Szöul üdvözölte a cég lépését. A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek. Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebb, tehát nagyobb a teljesítménye és kisebb az energiafogyasztása. Ez azt is jelenti, hogy bonyolultabb és drágább elkészíteni, jelenleg ezek többsége Tajvanon készül.
A kínai–amerikai kapcsolatok romlásával Washington egyre jobban igyekszik a csúcstechnológiához szükséges gyártókapacitásokat hazai földön létrehozni, miközben Peking is egyre többet fordít a területre. A két nagyhatalom példáját számtalan ország, többek között Japán, Szingapúr, India, Dél-korea és Németország is utánozza. Ahogy arról a Világgazdaság beszámolt, a dél-koreai kormány amiatt aggódik, hogy elveszítheti a csipháborút, ezért tetemes adókedvezményekkel támogatná a hazai csipgyártókat, hogy erősítsék az ellátási lánc biztonságát, így a Samsung lépése is illeszkedik a sorba.
Amerika nem engedné kínai kézre jutni a tajvani csipgyárakat, inkább porig rombolná őketAz Egyesült Államok inkább elpusztítaná a TSMC tajvani félvezetőgyárait, még mielőtt azok Kína kezébe kerülnének – jelentette ki egy volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, Robert O’Brien. A volt tanácsadó a Katapult hadművelethez hasonlította a lépést, amikor Winston Churchill brit miniszterelnök a második világháború idején elrendelte a francia hadiflotta megsemmisítését, miután Franciaország megadta magát Németországnak. |
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
Pozíciócserék jönnek a magyar energiaágazatban, új szereplők érkeznek a „nagyfiúk játszóterére” – ebbe nyúlhat bele Magyar Péter
