A pénzpiacokon is jön a zombiapokalipszis
A koronavírusjárvány során tapasztalt alacsony kamatkörnyezet okozta olcsó hitelek időszaka rengeteg vállalatnak jelentette a túlélést a mozdulatlanra dermedő világgazdasági helyzetben. Az egy éve futó történelmi kamatemelési hullám azonban, amely a többi közt az Egyesült Államokban is zajlik, a zombivállalatok és zombibankok tömeges elszaporodásával fenyeget, ennek pedig az egész világpiac kárát láthatja.
A zombicégek definiálására több módszer is létezik, de nagy vonalakban elmondható, hogy azok a vállalatok tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek hosszú távú, gazdaságos és fenntartható működésre ugyan nem képesek, mégis életben maradnak, elkerülve a csődöt.
A magas kamatkörnyezet katalizálta bedőlésük azonban más, jelenleg egészségesnek tartott vállalatok tönkremeneteléhez is vezethet.
Melyek is pontosan a zombicégek, és hányan vannak?
Zombivállalatnak általában azokat a kvázi versenyképtelen vállalkozásokat nevezzük, amelyek felhalmozott adósságuknak csak a kamatát tudják törleszteni, ezzel a csődöt ugyan elkerülik, de a tőkét már nem képesek visszafizetni. A pénzügyi jelentésekben ez a kamatfedezeti arány (interest coverage ratio) egy alatti értékével mutatható ki, melynek definíció szerint három évig fent is kell állnia, hogy zombinak lehessen ítélni az adott céget.
A bankszektorban általában azokat a pénzintézeteket tekintjük zombinak, amelyek fizetésképtelenek, a közvetlen vagy közvetett kormányzati közbeavatkozás azonban megóvja őket a csődtől.
A definíciók illékonysága miatt nehéz pontos számokkal szolgálni arról, mégis hány vállalatot nevezhetünk zombinak: a Goldman Sachs becslései szerint az Amerikában tőzsdén jegyzet zombivállalatok aránya tavaly a 13 százalékot is elérte, a húsz legnagyobb gazdaságot tekintve pedig ez az arány alsó hangon 6 százalék körül alakul.
Az amerikai zombik legnevesebb szereplői közé az AMC szórakoztatóipari vállalatot (melynek papírjai nem utolsósorban mémrészvények is) és a Carnival Corpot sorolják.
Miért szaporodtak el a zombik az elmúlt években?
A 2020-as évek a globális járványhelyzettel indultak, ami a jegybankokat a kamatszintek csökkentésére sarkallta. Az olcsó hitel amellett, hogy pörgette a gazdaságokat, a zombicégek túlélését is biztosította, illetve még egészségesnek mondható vállalatokat is ebbe a kategóriába lökött: sok cég ugyanis jelentős hitelállományt épített ki alacsony kamat mellett, amelynek a költsége az azóta brutálisan megemelkedő kamatkörnyezetben elszállt, fizetésképtelenné téve a kölcsönt felvevőket.
A nullaközeli kamatszinteket rohamos gyorsasággal felváltó jelenlegi kamatkörnyezet pedig a hitelezőket is megrángatta: az amerikai bankpánikot kirobbantó likviditási válságon túl, amely közel 620 milliárd dolláros veszteséget okozott szektorszerte, a regionális bankok életét különösen megnehezítette.
A kisbankok betétállománya ugyanis a tőkekivonási rohamok következtében beszakadt, így azok visszaszerzésére betéti kamatlábuk emeléséhez kell hogy folyamodjanak, ami tovább faragja profitjukat.
Hogyan hatnak a zombik a gazdaságra, és mit lehet kezdeni velük?
A zombivállalatok legalább két irányból tartják nyomás alatt a világgazdaságot: egyrészt elvonják a befektetésre szánt tőkét a valóban innovatív és versenyképes vállalkozások elől, rontva a kilátásaikat, másrészt ha képtelenné válnak zombistátuszuk fenntartására, munkahelyek tömegeit szüntethetik meg,
ami csökkenő fogyasztáshoz, szűkülő hitelezéshez, áttételesen pedig más vállalatok csődközelbe juttatásával is járhat.
A közgazdaságilag logikus lépés a zombik kapcsán a felszámolásuk lenne, ez azonban papíron jóval könnyebb feladatnak bizonyul, mint a valóságban – erre utal a tömeges jelenlétük is. A zombistátuszból való kitörés esélye azonban egyre csökken, jelenleg 15 százalék körül alakul, ami a nyolcvanas években jellemző 30 százalékhoz képest hatalmas csökkenés.
A szakemberek szerint a zombivállalatok felszámolásával kapcsolatos legnagyobb gond az, hogy általában olyan gazdasági helyzetben kerülne rá sor, amikor a kormányzatok annak következményeit pont szeretnék elkerülni – a helyzet így gyakorlatilag mindig állami rendezés nélkül marad, és ennek feladata a piacra hárul.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
