Idén is folytathatják a központi bankok az aranytartalékaik már tavaly megkezdett drasztikus növelését – derült ki egy, 83 jegybank tisztségviselőinek megkérdezésével készült felmérésből, amelyet a Financial Times szemlézett.
A felmérésben részt vevő jegybankok mérlegében összesen több mint hétezermilliárd dollárnyi deviza található, és ők sem maradtak ki a tavalyi év folyamán kibontakozó aranylázból: a központi bankok tavalyi felvásárlása ugyanis éves szinten 152 százalékos növekedésen ment keresztül, 1136 tonnára rúgott 2022 végére.
A megkérdezettek több mint kétharmada szerint a többi jegybank idén is folytatni fogja tavaly megkezdett aranytartalék-képzését.
Az aranyrudak népszerűsége a bizonytalan globális környezetben rendre megnövekszik, ilyen stresszorokból pedig tavaly igazán nem volt hiány: a jegybankárokat leginkább a világszerte elszabaduló aggasztotta, de az orosz–ukrán háború és az amerikai–kínai kapcsolatok megromlása okozta geopolitikai feszültségek is csak kicsivel maradtak le a pénzromlás okozta félelmek mögött.
A válaszadók harmada olyannyira fontosnak ítélte a geopolitikai aggályokat, hogy még az általuk vásárolni tervezett eszközök körét is megváltoztatta miattuk.
Az aranytartalékok csábereje az Oroszország ellen életbe léptetett nemzetközi szankciók nyomán vált igazán jelentőssé, főleg a Nyugattal szövetségben nem álló országokban: a szankciók ugyanis sikeresen zárolták az orosz központi bank közel 300 milliárd dollárnyi eszközét, azok aranytartalékára semmilyen hatást nem tudtak kifejteni – fizikális elérhetetlenségük nyomán.
Kína 62 tonna arany felvásárlásával 2000 tonna fölé, Törökország 148 tonna hozzáadásával 542 tonnára növelte tartalékait, de közel-keleti és közép-ázsiai országok is találhatók a felvásárlók sorában.
Az arany iránti kereslet megugrása mögött azonban elsősorban továbbra is annak értékállósága állt a jegybankárok körében, 70 százalékuk elsősorban ezért támogatta az aranytartalékok feltöltését. A jegybanki és befektetői felvásárlás pedig együttesen rekordközeli szintre lendítette a nemesfém árfolyamát, április közepén a történelmi csúcs 30 dolláros közelségébe juttatva.
A lakossági és intézményi befektetők körében az arany vonzereje a várhatóan hamarosan csökkenőre forduló amerikai kamatpálya, a folyamatosan gyengülő dollár, a világszerte magas inflációs környezet, a bizonytalan részvénypiaci környezet, a rövid lejáratú amerikai államkötvények hozama és a pénzügyi rendszerbe vetett hit megingása nyomán növekedett meg drasztikusan.
A központi banki aranytartalékok versenyében messze az Egyesült Államok áll a legjobban 8133 tonnás készletével. Németország követi 3355 tonnával, majd Olaszország következik 2451, Franciaország 2436, Oroszország 2301 és Kína 2010 tonnás aranytartalékával.
Magyarország 94,5 tonna arannyal rendelkezik.
