Megtörtént a Tesla első lítiumfeldolgozójának alapkő-letétele a Texas állambeli Corpus Christiben, ahol az elektromosautó-gyártó Észak-Amerika legnagyobb ilyen jellegű létesítményét építi fel, egy 375 millió dolláros beruházás keretében. A feldolgozó a tervek szerint 2025-ben már teljes kapacitással működhet, ami azt jelenti, hogy évi egymillió villanyautó akkumulátorához elegendő mennyiségű lítium-hidroxidot tud kinyerni a helyszínre szállított koncentrátumból.
Fotó: Carina Johansen / AFP
Elon Musk cégalapító-vezérigazgató mesterterve szerint a Tesla 2030-ra évi húszmillió villanyautót fog gyártani, s az is cél, hogy az ellátási lánc kulcsfontosságú elemeit saját kézben tudja tartani, ne legyen kiszolgáltatva a külföldi, elsősorban kínai vállalatoknak. Az akkuellátás kritikus fontosságú, ezért a Tesla másokhoz hasonlóan folyamatosan invesztál a fejlesztésbe és a gyártásba, de az alapanyagok megtermelése területén ez az első komoly beruházása.
Azt nem közölte a Tesla, hogy az alapanyagot honnan szerzi be,
sajtóhírek szerint a Piedmont Lithiumra esett a választásuk, de mások is szóba jöhetnek beszállítóként. Meglévő kapcsolataikat továbbra is gondozzák, azaz számítanak az eddigi partnereik, így az Albemarle és a Livent szolgálataira, lítium szállítmányaikra. Az Albemarle egyébként maga is tervez építeni egy lítium-feldolgozót Dél-Karolina államban, amely évente 100 ezer tonna akkumulátorfémet fog fémet fog előállítani.
A márciusban bejelentett az építkezés várhatóan jövőre indul és a feldolgozó valamikor az évtized végén kezdheti meg termelését. A beruházás messze übereli a Tesláért, kivitelezésére 1,3 milliárd dollárt szánnak.
Nincs szó arról, hogy ezentúl a Tesla minden maga fog csinálni, igénybe fogják venni a szakipari vállalatok tudását és közreműködését a szűk keresztmetszetet jelentő akkumulátor-ellátásban
– erősítette meg Musk. A Reuters emlékeztetett arra, hogy Musk korábban hiába rimánkodott a lítiumiparban érdekelt vállalatoknak, hogy szálljanak be a finomításba, s miután nem tapasztalta az általa megszokott lelkesedést úgy döntött, hogy a saját kezébe veszi a lítiumprobléma rendezését. Voltak már korábban is erre vonatkozó kísérletei.
Nevada államban például 2020-ban kutatási jogot szerzett egy tízezer hektáros területre, ahonnan a letermelt agyagból saját technológiájuk felhasználásával szerettek volna lítiumot kinyerni, ráadásul fenntartható módon. Azóta se a technológiáról, se a projekt sorsáról nem lehetett hallani.
Fotó: Getty Images
Musk a hétfői ünnepségen kifejtette, hogy nem a hagyományos, azaz sósavra, kénsavra és más erős vegyszerekre épülő finomítási technológiát fogják alkalmazni, ezeket a környezetre kevésbé káros anyagokkal váltják ki, példaként a szódabikarbónát említette a Tesla-vezér.
Maga technológia olyan tiszta és biztonságos, hogy akár a létesítmény kellős közepén is el lehet lakni
– utalt Musk a beruházás ellen tiltakozó környezetvédők aggályaira. Texas republikánus kormányzója, Greg Abbott viszont teljes mellszélességgel támogatja a beruházást és a cégeit az államba hozó Teslát, szerinte az ellenséges országoktól való függést meg kell szüntetni és önellátóvá kell válni a stratégiai nyersanyagok terén, így a lítium esetében is.
Tény és való, hogy jelenleg Kína rendelkezik a globális a lítiumellátáshoz szükséges feldolgozói kapacitások felével, s itt az Egyesült Államok részesedése alig éri el az egy százalékot – jegyzi meg a CNBC.
Greg Abbott a függetlenedési törekvések fontossága mellett meleg szeretettel beszélt a Tesláról, amely a texasi Austinban építette fel második amerikai Gigafactoryját és, és Muskról, aki ráadásként ide hozta a Space X-et és a Boring Companyt egyéb érdekeltségei közül, s aki immár otthonának nevezi az államot.
