Ritkán nézegetjük ezt a keresztet, de miután Oroszország a hét végén hatalmas zűrzavart élt meg, hétfőn első dolgaink közt volt, hogy ránézzünk a rubel-forintra, és azt tapasztaljuk, hogy a magyar fizetőeszköz az ukrajnai háború tavalyi kirobbanása utáni első hónap óta a legerősebb szintjén jár az orosz ellenében, sőt az euró ellen is erősödik. Ez azért nagy fegyvertény, mert az orosz lázadás hírére sokan tartottak tőle, hogy hétfőn szárnyalni fog az olaj és a földgáz ára, ami betesz a részvénypiacoknak, az olyan energiafüggő gazdaságokban, mint a magyar, pedig devizazuhanást idéz elő.
Mindez annak ellenére okozott félelmet, hogy a Wagner priváthadsereg lázadása kérészéletűnek bizonyult, hiszen most az a spekuláció, hogy esetleg utórengések követik az orosz belpolitikában, a kelet-európai óriásnak pedig annak ellenére nagy a befolyása a világpiaci energiaárakra, hogy a nyugati szankciók az Európai Unióból szinte kitiltották. Közép-Európába azonban továbbra is szállít, hacsak egy politikai földindulás meg nem akasztja a termelést és a szállítást.
Az olajárak ennek megfelelően emelkedtek is a hétfő reggeli kereskedésben, a Brenté fél 10 környékére majdnem egy százalékkal, 74,41 dollárra – a változás azonban nyilván a töredéke annak, ami akkor történt volna, ha Jevgenyij Prigozsin zsoldosvezér szombaton nem állítja meg Moszkvába tartó menetoszlopait. A holland TTF földgáz ára, amely tavaly egyhuzamban, idén időnként irányadónak bizonyult a forint számára, szintén a pénteki szintjei közelében mozgott, megawattóránként 34,6 euró körül.
Háttérbe szorult a sokat emlegetett Fitch
Soha nem tudjuk meg, hogyan nyit hétfőn a forint, ha a Fitch magyar hitelbesorolásról szóló pénteki döntésével szinte egy időben nem érkeznek meg a hírek Prigozsinék lázadásáról.
A Fitch-bejelentés nem hozott rossz hírt – a leminősítést, amit sokan teljesen elképzelhetőnek tartottak –, azaz jó hír volt.
Az elmúlt hetekben voltak olyan vélemények, hogy a Fitch negatív döntésétől való félelem volt az egyik fő tényező, amely megakadályozta, hogy ismét több mint egyéves csúcspontja, a két hete elért 367,7 fölé lendüljön a forint.
Nem lendült, amiben szerepet játszhatott az orosz események miatti óvatosság, de nem is gyengült, hanem erősödött péntekhez képest, amikor hajszálnyival a 370-nél gyengébb régiókban járt, hétfőn délelőtt azonban már 20 fillérre sem járt a 369-től, mintegy negyed százalékot nyerve.
Összehasonlításként: a rubel fél százalékot gyengülve 15 havi mélypontot ütött a dollár ellenében 85,15-ön, miután 0,2-0,3 százalékos tempóban gyengültek az ázsiai feltörekvő piacok devizái, illetve az MSCI feltörekvő piaci részvényindex, és több mint fél százalékkal a fő európai részvényindexek. Érdekes módon az orosz eseményeknek kitett Közép-Európa devizái mind erősödtek. Az élen a forinttal – tehát a hitelminősítői hidegzuhany elmaradása mégis játszhatott szerepet.
A forint hétfői erősödése egyrészt optimizmusra adhat okot, másrészt a nem nyaktörő tempó jelzi az óvatosságot is.
Az MNB már megtette a tétjét
A Fitch nem tett be a forintnak, és az energiapiaci fejlemények sem, bár ezeket továbbra is szorosan követik a devizapiacokon is, ahogy egy másik alaptényezőt, a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikáját is.
Az utóbbiról a leglényegesebb információk a múlt héten megérkeztek,
az MNB ismét kamatot csökkentett, és kijelölte az irányt, ami a forintvevők számára egyáltalán nem bizonyult ijesztőnek: nem várnak erőltetett ütemű monetáris lazítást, miközben számítanak az gyors visszavonulására.
Hogy mennyire nem ijesztő a befektetőknek a magyar kamatcsökkentés a még mindig 20 százalékon felüli infláció ellenére, arra kitűnő példa a Capital Economics friss jegyzete, amelyben
az MNB-t hozzák fő példaként, hogy egyes feltörekvő piaci jegybankok gyors lépéseiknek köszönhetően hitelességük megerősödésével kerülnek ki az inflációs hullámból,
ellentétben a nagy fejlett gazdaságok jegybankjaival.
Az ING jegyzete szerint az oroszországi események láthatóan alig voltak hatással a devizapiacokra.
Ehelyett a forró téma az infláció, és a piacok prioritása az marad, mit készek tenni ellene a döntéshozók
– írták az elemzők.
