A szökésben lévő Wirecard-vezető, Jan Marsalek szerint a német fintech cég bukását túlélték a botrány középpontjában található ázsiai leányvállalatok, és azok ma is működnek.
Ez abból a levélből derül ki, amelyet Marsalek ügyvédje útján juttatott el a müncheni bíróságra, ahol Markus Braun, a cég egykori vezérigazgatója és más volt wirecardos felső vezetők pere zajlik, többek között csalás és sikkasztás ügyében. A Wirecard azután omlott össze, hogy beismerte: a cég könyveiben szereplő 1,9 milliárd euró egész egyszerűen nem létezik.
A német hatóságok és a csődgondnok szerint a vállalkozás ázsiai leányvállalatai csak kamucégek voltak, ezért is meglepő, hogy most Marsalek azt állítja, hogy azok nemcsak valódiak, de jelenleg is működnek.
A levél szerint – melyet Braun egyik ügyvédje hozott nyilvánosságra, hogy azt a bíróság kezelje bizonyítékként – a leányvállalatok idővel teljesen függetlenné váltak az anyavállalattól, és ma is bonyolítanak le fizetési szolgáltatásokat – írja a Financial Times.
Mielőtt a német cég összeomlott, azt állította, hogy ezeken a cégeken keresztül intézi a fizetési szolgáltatásokat azokban az országokban, ahol nem rendelkezik saját licenccel, és ezek a cégek adták a cég hivatalos bevételeinek és profitjának is a jelentős részét, azonban később kiderült, hogy a hozzájuk tartozó számlák sokszor nem is léteznek. A Wirecard könyveit a nyomozás során vizsgáló KPMG azt sem tudta megállapítani, hogy ezek a cégek valóban működtek.
A német hatóságok és a csődgondnok szerint ezek a vállalkozások nem voltak valósak, és csupán a cég részvényeinek árfolyamát voltak hivatottak felpumpálni, valamint segítettek abban, hogy a Wirecard 3 milliárd eurónyi forrást vonjon be bankoktól és a kötvénypiacról.
A Wirecard bukása után a csődgondnok nyomát se lelte a leányvállalatok működésének, amit egyebek között az is bizonyított, hogy egyetlen ügyfelük se jelentkezett. Marsalek most azt állítja, hogy azért nem, mert a cégek zavartalanul működtek tovább. Az egykori működési igazgató azért a cég bukásakor egy volt osztrák titkosszolga segítségével, magánrepülőn menekült Belaruszba, holléte azóta sem ismert, noha a német hatóságok szerint Moszkvában rejtőzhet.
A mostani levél mindenesetre egybecseng Braun védekezésével, aki szerint a leányvállalatok valósak voltak, és onnan az ő tudta nélkül tüntették el a pénzt.
