A Magyar Telekom kedden közzétett pozitív profitfigyelmeztetése teljesen független a nemrégiben a cég és a kormány között létrejött Magyarország digitális átalakításáról szóló megállapodástól, hiszen az utóbbi szerint a távközlési szektor közműadója jövő év január 1-jével, a távközlési pótadó pedig egy évvel később szűnik meg, a társaság pedig az idei évre jelentette be publikus célkitűzéseinek a megemelését – mondta a VG-nek Gaál Gellért, a Concorde vezető részvényelemzője.
A bevétel és az EBITDA-bővülés mértékének 5-10 százalékról, 10-15 százalékra módosítása sokkal inkább azzal függ össze, hogy a menedzsment a rendelkezésére álló legfrissebb számok ismeretében vélhetően félretette eddigi fölös óvatosságát.
A jelenlegi növekedés alapjait egyébként a Telekom a pandémia idején, 2020–21-ben vetette meg, amikor felpörgette a beruházásait, hiszen helyesen érzett rá, hogy otthon dekkoló ügyfelei vevők lesznek megemelt technikai színvonalú szolgáltatásaira.
Gaál Gellért: A vártnál ellenállóbbnak bizonyult a cég előfizetői tábora
A fejlesztéseket aztán a drágább díjcsomagokon keresztül folyamatosan monetizálja, azaz bevételszerzésre fordítja, ami a jelek szerint az idei második fél évben is töretlenül folytatódik.
Az első fél évben az EBITDA-dinamika amúgy elérte a 12 százalékot, ám a Telekomnál – részben az inflációs klauzula alkalmazása nyomán is – arra számítottak, hogy a második fél évben nagyobb lesz a lemorzsolódás, illetve a magyar gazdaság gyenge teljesítménye a lakossági fogyasztásba is begyűrűzik, emiatt többen válthatnak olcsóbb díjcsomagokra.
A cég előfizetői tábora azonban a vártnál jóval reziliensebbnek, azaz ellenállóbbnak bizonyult, nem utolsósorban a konkurencia hasonló lépései következtében is.
Az elemző szerint amúgy a közműadó elengedése 8 milliárd forinttal növelheti a cég profitját évente, amiből 80 forint jut egy részvényre. A Concorde jelenlegi célára pedig – amelyet még messze a kormánnyal kötött megállapodás előtt állapítottak meg – részvényenként 600 forint.
Gaál Gellért szerint az idei átlagos inflációnak megfelelő jövő évi indexálás bejelentése előtt a Magyar Telekom vezetői valószínűleg a Vodafone-ra is vetnek egy pillantást. A Vodafone általános szerződési feltételei szerint a jövő évi indexálást legalább 90 nappal a bevezetés előtt közzé kell tenni, azaz ha az ideihez hasonlóan jövőre is január 1-jén akarják életbe léptetni, még ezen a héten lépniük kell.
Nagy Nóra: az igazi kellemes meglepetés a közműadó kivezetése
Nagy Nóra, az Erste részvényelemzője szerint is független egymástól a publikus célkitűzések 2023-as megemelése és a kormánnyal kötött megállapodás. Az árbevétel- és EBITDA AL-célok, azaz a lízingköltség-levonás utáni EBITDA megemelése a vártnál pozitívabb trendeken alapszik, főként a mobiladat és a vezetékes széles sávú szolgáltatások terén.
Az pedig, hogy az EBITDA AL éppúgy 10-15 százalékkal nőhet, mint a forgalom, azt sugallja, hogy az inflációs áremelkedések védelmet nyújtanak a marzsoknak.
„A kormánnyal kötött megállapodásról szóló bejelentésnek három eleme volt” – emelte ki Nagy Nóra. Egyrészt a különadó 2025-os kivezetése csupán a korábbi hírek megerősítése volt. Másrészt a Magyar Telekom közzétette, hogy a következő négy évben, 2024 és 2027 között 123 milliárd forintos költséggel 1 millió háztartás számára épít ki gigabitképes kábelkapcsolatot, és gyorsítja az 5G-lefedettség kiépítését. Jelenleg 3,5 millió háztartásnak van lefedettsége, és igazából ez a hír nem változtat a Telekom eddigi stratégiáján. Végül a közműadó 2024 eleji kivezetése pozitív meglepetés, amivel az MTel nagyjából 8 milliárd forintot takarít meg évente. Ennek részvényenkénti hatása körülbelül 50-55 forint, és már beárazódott a részvénybe.
Árokszállási Zoltán: a Magyar Telekom részvényei 70 százalékkal drágultak idén
Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője is úgy látja, hogy a kormánnyal kötött megállapodás független a 2023-as pozitív profitvárakozástól. Úgy tűnik, a társaság korábban óvatosan ítélte meg, hogy az idei inflációs díjkorrekció, illetve a magyar gazdaság gyengélkedése milyen mértékben hat negatívan az árbevételre idén.
A lakossági fogyasztás a nyár eleje-közepe felé érhette el mélypontját, miközben a díjkorrekció miatt nem volt igazán lemorzsolódás az ügyfélállományban. A második negyedévben már 14 százalékos árbevétel-növekedést ért el év per év alapon a vállalat. Az új iránymutatás ezeket a tényezőket tükrözheti.
Arra a kérdésre, hogy az egyezségben vállalt többletberuházás nem viszi-e el az adókönnyítés hasznát, az elemző egyértelmű nemmel válaszolt. Szerinte az összefüggés fordított: valójában az adókönnyítés ösztönzőleg hat a beruházásokra, hiszen a várható nyereséget megemeli, mivel nem kell annyi adót fizetni a beruházások miatt várhatóan növekvő eredményre vetítve.
Különadók híján vélhetően amúgy is nagyobb mértékben ruházott volna be a Magyar Telekom, ami így valósággá is válhat.
Árokszállási Zoltán úgy véli, a 4iG-t is pozitívan kellene hogy érintse a bejelentett változás, azonban a cég a közelmúltbeli felvásárlások miatt erőteljesen el van adósodva, így osztalékot sem fizet egyelőre. A 4iG-nál a közelmúltbeli gyors és nagyon jelentős növekedést követően a társaság konszolidációja van napirenden.
Visszatérve a Magyar Telekomra, az elemzői várakozások az elmúlt hónapokban folyamatosan javultak, hiszen több sztori is fűtötte: az osztalékpolitika változtatása – jóval nagyobb összeget juttat vissza osztalékként a társaság a részvényeseinek, mint korábban –, az inflációs díjkorrekció miatti bevételnövekedés és az eközben látott szigorú költségkontroll, illetve a nemrég bejelentett stratégiai megállapodás a kormánnyal az adócsökkentésről és a beruházások növeléséről.
A hírek egy részét a piac már minden bizonnyal beárazta a papír árfolyamába. Ezt jelzi az is, hogy
míg az MSCI európai telekommunikációs indexe 4-5 százalékkal emelkedett év eleje óta, a Magyar Telekom részvénykurzusa ezalatt mintegy 70 százalékot, ami nagyon jelentős növekedésnek számít.
