Személyi kapcsolatainak transzparenciahiányával magyarázzák Bernard Looney váratlan felállását a BP vezérigazgatói székéből. Ám ennél izgalmasabb, hogy Looney hiába képviselte határozottan az olajvállalat áttérését a tiszta energia útjára. A piac keményen büntette a brit cég zöldülését, hiszen a részvények árfolyama a Looney korszakban csupán 12 százalékot emelkedett, míg a Shell 28 százalékot, a Chevron 56 százalékot, az Exxon Mobil pedig 91 százalékot. Mondani sem kell, hogy a többi vállalat kitartott a fosszilis energiahordozók mellett.
Amint Looney átvette a BP vezetését,
a vállalat a megújuló energiák felé fordult, de rossz ütemben zöldült,
legalábbis így vélik az elemzők. Jött a világjárvány, majd az ukrajnai háború s az Oroszország elleni szankciók. És végül azok a vállalatok jártak jól, amelyek
ragaszkodtak a fosszilis energiahordozókhoz, s kielégítették a világ olajszomját.
A befektetők a hagyományos alapállást választó Exxont és Chevront jutalmazták, amelyek úsztak a profitban, amiből zsíros osztalékkal
Az ukrajnai orosz invázió után még az is felmerült iparági berkekben, hogy a robusztus amerikai olajcégek felvásárolják a gyengén muzsikáló brit riválisokat. Bár a BP részvényei az idén jobban teljesítettek, de az elemzők még mindig nem tartják meggyőzőnek a piaci teljesítményt.
Még az év eleji fordulatot követően alulteljesít a BP, ha Bernard Looney vezérigazgatóságának időszakát nézzük
– mondta szerdán Biraj Borkhataria, az RBC Capital Markets munkatársa.
