Nagy hangulat volt hétfőn Ázsiában, de a dél-koreai Kospi 5,66 százalékos ralija minden nagyobb indexet lekörözött a térségben. A szöuli felívelés annak köszönhető, hogy jövő júniusig ismét shorttilalmat rendeltek a Kospi 200 és a Kosdaq 150 indexben szereplő részvényekre. A részvények esésére játszó spekulációt legutóbb 2021 májusa előtt tiltották a koreai tőzsdén, akkor a pandémiás árfolyamomlást próbálták ily módon megfékezni.
„Arra törekszünk, hogy kiegyensúlyozzuk az intézményi befeketetők és a lakossági részvényesek megbillent játékterét” – hangsúlyozta Kim Dzsúhjon, a Pénzügyi Szolgáltatások Bizottságának elnöke. Az intézkedés nyomán a Kosdaq 3,93 százalékot emelkedett, míg a Kospi 5,66 százalékot pattant.
A shortolás rendes üzletmenete szerint az árfolyamesésre játszó spekuláns részvényeket kölcsönöz, és eladja őket, azt remélve, hogy később olcsóbban vásárolhat, s így nyereséggel zárja a kölcsönügyletet. Ez a short a világ tőzsdéin általában nem tiltott. Bár nagy piaci omlások idején, ilyen volt például a jelzálogpiaci válság 2008–2009-ben, vagy a világjárvány kitörése 2020 tavaszán, számos tőzsdén tiltották időlegesen a shortot. De például az ukrajnai invázió után a tőkekivonások miatt a moszkvai is shorttilalmat hirdetett.
Ezúttal azonban másról volt szó. Október közepén úgyevezett meztelen shortot, más szóval fedezet nélküli shortügyletet leplezett le a koreai tőzsdefelügyelet (FSS). A meztelen short esetén úgy adnak el részvényeket a piaci szereplők, hogy nincs a birtokukban Sem saját tulajdonban, sem kölcsönben. Mivel fiktív eladásról van szó, a tranzakció nem fog teljesülni, ám ez nem derül ki azonnal, mert az elszámolóházaknál is van átfutási idő. A brókerek ilyenkor gyorsan piacmozgató méretű shortpozíciót építenek, majd az átfutási időn belül le is zárják. De ez gyakran épp elég, hogy megbillentsék a piacot.
A dél-koreai felügyelet megállapította, hogy két befektetési bank 40 milliárd won (29,58 millió dollár) és 16 milliárd won értékben hajtott végre meztelen shortolási ügyleteket. A jogsértések hosszú időszakokon keresztül történtek, az egyik ügyletsorozat kilenc hónapon át, 2022 májusáig, a másik pedig öt hónapon át, 2021 decemberéig. Várhatóan rekordösszegű bírságot szabnak ki a hongkongi bankokra. A felügyelet más befektetési bankok gyakorlatát is vizsgálja.
A magyar tőzsdén nem divat a shortolás, ezért shorttilalomra sem került sor. Vannak határidős termékek a shortosoknak, melyek közül a BUX indexet leképező termékek kifejezetten likvidek, emellett a blue chipek esetében van értelme még ilyen pozíciókat nyitni. A klasszikus részvénykölcsönzésre az intézményi befektetőknek van módjuk, de kis tételben nem érdemes kölcsönözni.
Híres eset volt a félmilliárdos felügyeleti bírsággal járó, OTP elleni támadás 2008. október 9-én, amikor egész nap csendes kereskedés folyt. A bankpapírra 4500 és 4900 forint közötti árfolyamon kötöttek ügyleteket. Valami mégis volt a levegőben, mert olyan e-mailek keringtek piaci körökben, hogy a bankot hamarosan államosítják az állítólagos ír kitettsége miatt. A kereskedés záró szakaszában a Soros Fund londoni brókere sorra küldte az OTP-eladási ajánlatokat 4350 és 3855 forint közötti kötési áron, s a nap végén 3855 forintra zuhant az árfolyam. A londoni akció 9,29 százalékos esést okozott.
A BÉT honlapján elérhető egy tanulmány, amely a pandémiás shorttilalmak hatékonyságát vizsgálta az európai tőzsdéken. Az indexteljesítmények például azt mutatják, hogy a 2020. március 18. és május 18. között a legjobban teljesítő osztrák ATX-et és a legrosszabbul teljesítő spanyol IBEX 35-öt egyaránt shorttilalom védte. Míg a bankrészvények esetében azt találták, hogy a shortkorlátozást alkalmazó országok bankrészvényei nem teljesítették felül a korlátozást nem alkalmazó országok bankrészvényeinek teljesítményét, vagyis a shorttiltás nem volt sikeres.
