Mintegy 300 milliárd forintot tartottak a magyarok 2021-ben különböző kriptodevizákban, arra azonban, hogy a tulajdonosok halála esetén mi lesz a javak sorsa, egyelőre nincs sem magyar, sem átfogó nemzetközi eljárásrend, így adott esetben akár örökre el is veszhetnek ezek a digitális- és kriptovagyonok – derült ki a héten megrendezett, 34. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon.
Fotó: Shutterstock
Veszélyben a kriptovagyonok
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) eseményén a szakértők rámutattak: a jog jelenlegi állása szerint amennyiben a digitális tulajdonnal rendelkező egyének életükben nem rendelkeznek azok örökléséről, jó esély van rá, hogy örököseik soha nem tudják majd tulajdonba venni azokat, legyen szó üzleti és magán közösségimédia-profilokról, felhőben tárolt dokumentumokról, kriptodevizákról, vagy akár magukról a digitális adatokról.
A jelenlegi adatok szerint a világon több mint 400 millió ember rendelkezik valamilyen kriptodevizával, ezek összértéke pedig nagyjából 1200 milliárd dollárra tehető.
Fontos azonban rámutatni, hogy nem csak a kriptodevizák jelentenek értéket a digitális eszközök körében: az éppen mélyrepülésüket élő NFT-k, a videójátékos profilok és játékkönyvtárak, a felhőben tárolt adatok és dokumentumok, publikációk, vagy akár a mesterséges intelligencia segítségével alkotott képek is valódi pénzbeli értéket képviselnek. Ugyanakkor azokkal az eszközökkel is fontos mielőbb rendelkezni, melyek pénzben akár nem is, de szentimentálisan felbecsülhetetlen értéket jelentenek számunkra, mint például a felhőben tártolt, családi nyaralásról készült fotósorozatok, vagy éppen az esküvői portrék.
Egyre nagyobb digitális lábnyomot hagyunk magunk után, emiatt több kérdésre is választ kell adnia a jognak. El kell dönteni, hogy kinek lesz joga ezek felett rendelkezni a halálunk után, és milyen hozzáférése lesz. Arra is ki kell térni a szabályozásban, hogy egyáltalán korlátozható-e a hozzáférés vagy meg lehet-e semmisíteni egy digitális vagyonelemet
– fejtette ki Tóth Ádám, a MOKK elnöke.
A digitális javak öröklésének kérdése nemcsak hazánkban rendezetlen egyelőre, de a világ legtöbb részén is még csak keresik a választ a problémára. A németek például úgy állnak a kérdéshez, mint két, egymással szerződéses viszonyban lévő szereplő közti jogi kérdésre – gondolva ezzel az érintett felhasználókra és a közösségimédia felületek üzemeltetőire: az örökösök beléphetnek az elhunyt és a globális technológiai vállalat közötti szerződésbe, vonatkoznak rájuk az abban szereplő jogok és kötelezettségek, így hivatalosan örökíthetők például a Facebook profilok is.
A franciák ezzel szemben alapvetően személyes adatokhoz köthető jognak tekintik a digitális eszközöket, így az ő olvasatukban az érintetettek halálával ezek megszűnnek, így bizonyos kivételektől eltekintve nem is örökíthetők semmilyen formában – ezzel szemben a britek önálló jogi kategóriát terveznek létrehozni a kriptoeszközök számára, amelyhez saját öröklési szabályokat is létre fognak hozni.
