Ki emlékszik már a legendás pingpongdiplomáciára, amely egykor a vietnámi háború árnyékában, pár jól helyezett kaucsuklabdával felolvasztotta Washington és Peking fagyos viszonyát. Az idei év a csipdiplomáciáról szól. A politikai egyeztetések visszatérő témája a mesterséges intelligenciát támogató csipek fejlesztése, a találkozók elmaradhatatlan szereplői a sztárcsipek gyártói. Manapság az Nvidia vezérigazgatóját, Jensen Huangot uralkodónak kijáró tisztelettel fogadják szerte a világban a kormányok.
A csipdiplomácia korszaka a pandémiás leállások miatt kialakult globális félvezetőhiányt követően bontakozott ki. Ennek része az agresszív amerikai kampány, amely korlátozza Kína hozzáférését a csúcskategóriás csipekhez és az ezeket előállító gépekhez. De az is sokat nyom a latban, hogy a generatív mesterséges intelligencia fejlesztések felvirágoztatták a félvezetők piacát.
Decemberben az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang átszelte Ázsiát, s egy sor ország vezető kormányzati tisztviselőivel tárgyalt. Köztük Kisida Fumio japán miniszterelnökkel is.
A kormányok azt üzenik a választóiknak és a helyi gyáriparosoknak, hogy megértették a félvezetők jelentőségét, s elsőbbséget élvez az innováció
– mondta Jan-Peter Kleinhans, a német Stiftung Neue Verantwortung agytröszt munkatársa.
Mivel a félvezetők egyre fontosabbak a nemzetbiztonság és a gazdasági versenyképesség szempontjából, a Stiftung Neue Verantwortung szerint 2021 óta többtucatnyi kormányzati partnerség jött létre csipekkel kapcsolatban, amelyek a szakpolitikai koordinációra, a munkaerő-fejlesztésre, az ellátási lánc megfigyelésére és más témákra összpontosítanak.
A csipgyártókat is meglepte, hogy iparáguk hirtelen belecsöppent a geopolitikai diskurzusba.
Erre korábban nem volt példa, a közelmúltig még az iparágban meghatározó szereplőnek számító Nvidiának sem volt fizetett lobbistája Washingtonban. Ám az idei évben már több lobbistát is fizetett a cég, azzal párhuzamosan, ahogy az Egyesült Államok kormánya megszigorította a Kínába irányuló csipexport ellenőrzését.
Persze a politika sem volt felkészülve a rohamos változásra. Például az Egyesült Államokban tavaly elfogadták az 53 milliárd dolláros csiptörvényt, de az ezt felügyelő Kereskedelmi Minisztérium mind ez idáig csak 35 millió dollárnyi tendert tudott kiírni.
Azzal szoktam viccelni, hogy a Kereskedelmi Minisztérium olyan, mint a kutya, amelyik elkapta a buszt
– mondta az Intel vezérigazgatója, Pat Gelsinger egy interjúban. Hozzátéve: a csiptámogatás a legnagyobb projekt, amit valaha is csináltak.
Iparági bennfentesek szerint az elmúlt évekig szokatlan volt, hogy ennyi magas rangú kormányzati tisztviselő vegyen részt a kereskedelmi delegációkban. Sokan egy új globális üzleti rend kibontakozásának tekintik, hogy az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, Tajvan és az európai szövetséges országok segítik egymás csipiparának kiépítését, miközben a világ műhelyeként emlegetett Kínát kizárják a közös fejlesztésből.
