Remek évük van a részvénypiacoknak, a vezető amerikai mutató – S&P 500 – bármikor új történelmi rekordon zárhat, átadva a múltnak a 2022. január 3-i, 4796 pontos csúcszáróértéket.
A vezető indexet lekövető ETF (tőzsdén kereskedett befektetési alap) tartásával idén 25 százalék hozamot lehetett realizálni, és ez semmiféle aktivitást nem igényelt a befektetőktől. Aki viszont ennél is többre vágyott, és kedveli az aktív kereskedést, annak 2023-ban tíz napon kellett nagyon résen lennie, amikor a szokásosnál jóval nagyobb árfolyammozgásokat lehetett meglovagolni, vagy kellett kibekkelni.
Jó hír, hogy az extrém volatilis mozgások összességében elkerülték az amerikai tőzsdét, a vezető index legnagyobb, napon belüli – pozitív – kilengése 2,28 százalék volt, január 6-án. Az év legrosszabb napja pedig február 21. volt, akkor 2 százalékkal csökkent az S&P 500 index értéke.
Amint az a MarketWatch összefoglalójából kiderül, alapvetően három dolog váltott ki nagyobb mértékű elmozdulásokat:
– a vezető technológiai részvényekkel kapcsolatos hírek, főképp amelyek a mesterséges intelligenciát érintették,
– a bankpánik tavasszal,
– a Fed kommunikációja.
A vezető index 10 legerősebb napja összesítve 18,3 százalékos pluszt eredményezett, míg az esős napok együttesen 16,2 százalékkal húzták vissza a fő indexet. Aki a hagyományos iparvállalatokat preferálta, be kellett érnie évi 13,6 százalékos hozammal, ennyit emelkedett a Dow Jones Industrial Average, a Nasdaq Composite viszont szárnyalt: 45,4 százalékos plusznak örülhettek a befektetők.
Visszatérve az S&P 500-ra, december 22-vel bezárólag az index 132 napot zárt emelkedéssel és 113-at csökkenéssel. Összességében nyugodt volt a részvénypiac idén, tekintve, hogy mindössze 63 napon lengett ki 1 százaléknál nagyobb mértékben az index. Így aztán végképp nem meglepő, hogy a piaci volatilitást tükröző VIX index egész évben lefelé tartott, december közepén 12 ponton is járt, amire utoljára 2020. januárban volt példa.
Az is érdekes, hogy a két legnagyobb elmozdulás közt alig telt el másfél hónap. Január 6-án berobbantotta a piacokat a 2022. decemberi munkanélküliségi adatok megjelenése: a befektetők úgy értelmezték, hogy a központi bank kamatemelései hatékonyan hűtik a gazdaságot, de anélkül, hogy recessziót okoznának Amerikában.
Ez volt az a nap, amely végül 2,28 százalékos plusszal zárult. Hat hét múlva viszont ugyanez a Fed váltott ki eladási hullámot, pontosabban azok az elemzői vélemények, amelyek további kamatemelések szükségességét hangoztatták.
A Fed kamatpolitikáját a munkaerőpiaci helyzet mellett leginkább az alakulása befolyásolja, az utóbbi idén januárban (éves alapon) 6,4 százalékon állt, októberre viszont ennek a felére húzódott vissza. Ez a folyamat tette lehetővé, hogy a Fed idén lassítson a kamatemelések ütemén, négyszer 25 bázispont is elegendőnek bizonyult, azóta pedig szinten tartja a kamatokat a központi bank.
Emlékezetes nap volt március 9. is, aznap 1,85 százalékkal esett az S&P 500, egyre másra érkeztek az amerikai középbankok felől a rossz hírek, a meredeken emelkedő kamat- és hozamkörnyezet csúnyán leértékelte a bankok mérlegében lévő, korábban jóval alacsonyabb kamatkörnyezetben megvett kötvényeket. A portfólió akkor vált problémássá, ha valamelyik pénzintézetnek likviditási gondjai adódtak, és kénytelen volt eladni az érintett hitelpapírokat – mélyen áron alul. Később kiderült, hogy néhány áldozatot leszámítva – SVB vagy Európában a Credit Suisse – megmaradt miniszinten a bankválság.
Így nem a válságról, hanem a Magnificent Sevennek becézett technológiai csodarészvényekről szólt inkább az év.
Közülük az Nvidia-részvény befektetői jártak a legjobban a 245 százalékos idei árfolyamplusszal. Az Apple- 54, a Microsoft- 56, az Amazon- 79, az Alphabet- 57, a Meta Platforms- 187, míg a Tesla-részvények 142 százalékkal drágultak 2023-ban.
