Ezért mentették meg a bajba került amerikai óriásbank betéteseit
Még mindig kérdéseket vet fel Amerika második legnagyobb bankcsődje, a Szilícium-völgy technológiai startupjait kiszolgáló SVB látványos bukása. Tálcán kínálja magát, hogy párhuzamot vonjunk a 2008-as jelzálogpiaci válsággal. Bár az elemzők világszerte, így Magyarországon is, a különbségeket hangsúlyozzák, mondván, a toxikus derivatívák 2008–2009-es zűrzavarával szemben ezúttal jól körülhatárolható és pontosan számszerűsíthető a kockázat. Mert csupán arról van szó, hogy a zéró kamatkörnyezetben vásárolt államkötvényeket leértékelték a Fed agresszív kamatemelései, s ha a bankok nem tudják lejáratig megtartani a kincstárjegyeket, akkor a másodpiacon csak veszteséggel tudják értékesíteni azokat – ahogy a betétkivonás miatt megszorult SVB is tette. Talán nem véletlen, hogy amíg 2008-ban bankokat, biztosítókat és autógyártókat mentettek, most az ügyfeleknek dobtak mentőövet a tengerentúlon.
Amikor a múlt hét végén úgy döntött a Federal Reserve elnöke, Jerome Powell, a pénzügyminiszter Janet Yellen, a szövetségi betétbiztosítási alap (FDIC) elnöke, Martin Gruenberg és a Fehér Ház Nemzeti Gazdasági Tanácsát vezető Lael Brainard, hogy a pórul járt bankbetéteseket a 250 ezer dolláros határ felett is kártalanítják, akkor
a törvény által nyitva hagyott kiskapura, a rendszerkockázati kivételre hivatkoztak.
Úgy vélték, most a pánikba esett háztartások és kisvállalkozások megmentése a leghatékonyabb eszköz a betétkivonás megállítására. Mert a bankok 600 milliárd dollárnyi régi kötvényen ülnek, ami mindaddig csupán nem realizált veszteség, amíg lejáratig tudják tartani őket. Így most a legnagyobb rendszerkockázat a pánikszerű betétkivonás.
Mindannyiunknak reménykednünk és imádkoznunk kell, hogy ez működjön
– mondta a szenátus többségi vezetője, a demokrata Chuck Schumer.
Szkeptikus véleményt fogalmazott meg Thomas Hoenig, a betétbiztosítási alap (FDIC) korábbi alelnöke, mondván, azzal, hogy a kormány a teljes betétállományt védelmébe vette,
felszámolta a piaci fegyelmet.
A The Wall Street Journal emlékeztet, hogy 2008-ban a szabályozók arra játszottak, hogy a nagy magánbankok, mint például a JPMorgan Chase és a Bank of America felvásárolják a bajba került riválisokat, mint a Countrywide Financial, a Bear Stearns vagy a Washington Mutual. A Wall Street-i bankházak ezúttal is kapcsolatban álltak a szabályozókkal. De amikor az FDIC megtartotta az SVB aukcióját,
a nagy bankok mégsem licitáltak.
Egyedül a PNC Financial Services Group vette fontolóra, hogy ajánlatot tesz az SVB-re, de érdeklődése a kormányzati támogatástól függött.
A szabályozók időzavarba kerültek,
egyszerűen nem tudták volna lezárni az aukciót az ázsiai piacok hétfő hajnali nyitása előtt. Könnyebb volt a betéteseket megmenteni.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
