Új szelek fújnak a Wall Streeten, ahol tavaly ősszel sorra számolták fel a zöldalapokat, vagy egyszerűen csak törölték az ESG-kritériumokat. Nem verték nagydobra, mégis feltűnő volt, hogy egy év alatt 14 milliárd dollár áramlott ki a fenntartható alapokból, a tőkéjük 300 milliárd dollár alá olvadt. Most annál feltűnőbb, hogy a Brookfield 25 milliárd dollár begyűjtését tűzte ki célul 2 megújuló alapjába, s 10 milliárd dollár már be is folyt a kasszába.
A 10 milliárd dolláros készpénzinfúzió olyan tűzerőt biztosít a Brookfield klímaprojektjeinek, amellyel csak a legnagyobb befektetési cégek és energiatermelők – mint a BlackRock vagy a NextEra Energy – versenyezhetnek.
A Brookfield eddig összesen 100 milliárd dollárt fektetett megújuló energiába és az energiaátmenetbe. Ahogy Connor Teskey, a befektetési vállalkozás üzletágvezetője fogalmazott:
A zöldenergia iránti kereslet, különösen a vállalatok részéről, egyszerűen elsöprő.
A iránti kereslet azért is növekszik, mert a városok és a vállalatok tisztább módszereket keresnek az adatközpontoktól a gyártóüzemekig. A növekedést a szigorúbb éghajlati szabályozások, valamint a nagyvonalú kormányzati ösztönzők is támogatják.
A BloombergNEF szerint
az energiaátmenetbe történő teljes globális beruházás tavaly mintegy 1800 milliárd dollárt ért el,
ami ugyan 17 százalékkal meghaladja a 2022-es szintet, de még mindig messze elmarad attól a 4800 milliárd dollártól, amelyre az adatszolgáltató becslése szerint 2024 és 2030 között évente szükség van a világ éghajlati célok eléréséhez.
Az elmúlt években a magas kamatlábak sem kedveztek a tisztaenergia-részvényeknek. A barnahullámra ráerősített a pandémiát követő újranyitás, az ukrajnai háború, az amerikai–kínai konfliktus, majd a közel-keleti válság. Az amerikai olajszektort még Biden elnök is nógatta, hogy termeljen többet.
Most a Fed várhatóan májusban startoló kamatcsökkentési periódusa nyithat új fejezetet a zöldszektor számára.
